Jusztina
10 °C
27 °C

Magyarország a rossz tanulók között

2012.08.16. 09:19
Bár a régiónk országai hasonló fejlődési úton járnak, ezt eltérő sebességgel teszik, közülük mi a lemaradók közt vagyunk – áll az MTA egy kutatóintézetének nemrég közzétett jelentésében. A tanulmányban az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott közép- és kelet-európai országokat hasonlították össze, egyenként vizsgálva a gazdaság teljesítménye mellett a helyi politikai hátteret is. A térség országainak növekedése elsősorban a nyugati exportpiacaik bővülésétől függ, de komoly versenyképességi különbségek kezdenek kialakulni attól függően, hogyan alakítják át a társadalmi-gazdasági struktúráikat. Tökéletes, mindenhol működő recept nincs, de a legfrissebb adatok alapján míg mi recesszióba kerültünk, a régió többi országa az uniós átlagot meghaladó mértékben növekszik.

A világgazdaság stagnálása, a pénzpiaci problémák és az EU strukturális problémái egyaránt rosszul jöttek a vizsgált országoknak, mivel erősen kötődnek a kontinens fejlett részéhez. Az országok versenyképessége viszont eltérő, és ez megmutatkozik az elmúlt évek eredményeiben is. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézete  Monitoring Jelentés 2012 című kiadványa szerint még nem lehet a régió kettészakadásáról beszélni, de komoly különbségek mutatkoznak az egyes gazdaságok teljesítményeiben.

A versenyképesség egyrészt megfogható a növekedési adatokkal, amiben mi igencsak a rosszabbak közé tartozunk, Bulgáriával, Csehországgal és a régióban egyedül visszaesést produkáló Szlovéniával. Hozzá kell tenni, hogy a balti országok 2009-ben igen jelentős, 14-18 százalékos gazdasági visszaesést produkáltak, ami árnyalja a jelenlegi kiugróan jó adataikat (igaz, azokat a nagy eséseket szintén nagy emelkedések előzték meg).

Az idei évben várhatóan tovább mélyül a szlovén recesszió, és a mi gazdaságunk is érezhetően visszaesik, a KSH legfrissebb számításai szerint éves szinten 1,2 százalékkal – az összehasonlítás kedvéért tavaly 1,4 százalék volt az éves GDP-arányos növekedésünk. A legfrissebb adatok szeritn a cseheknél is miénkhez hasonló szintű recesszió jön, a bolgároknál stagnálás körüli helyzet várható, míg a többi hat ország az uniós átlagot meghaladó mértékben fog növekedni.

Vegyenek új német autót!

A vizsgált tíz ország növekedési kilátásai egyébként jórészt egybecsengenek az egész unió fejlődési kilátásaival, ahol idén inkább stagnálást, 2013-ra pedig visszafogott növekedést (1,3 százalékot) várnak. Ez azért sem meglepő, mert a régió gazdaságainak növekedése erősen függ a nyugati szomszédok felé irányuló exporttól, kivéve Lengyelországot és Romániát, akiknek méretük miatt a belső piacuk is jelentékeny.

novekedes

A hitelek finanszírozási forrásai, az adóteher, bérköltség és a bérre rakódó egyéb közterhek, valamint a helyi adók egyaránt meghatározzák a gazdasági szereplők teljesítményét és növekedési lehetőségeit.

Az elvonás mértéke egyes közép- és kelet-európai országokban igen magas, ami további versenyképességi hátrányt okoz a gazdaságnak, és egyértelműen jelzi a szerkezetátalakítás szükségességét. Ki kell emelni, hogy Magyarországon az elvonások mértéke messze a legnagyobb az egész unióban, ahogy a legnehezebben kikerülhető adófajta, az áfa is nálunk a legmagasabb.

gdp alakulas

Kiszámíthatóság kell

Emellett a növekedés belső erőforrásai is gyengébbnek mutatkoznak a korábban reméltnél. Az állam és háztartások fogyasztása mindenhol visszaesett, a fenntarthatóságra való törekvés érdekében pedig jelentősen csökkentek az állami beruházások is. A beruházási célra fordítható uniós pénzeken kívül az egyes kormányoknak alig vannak felszabadítható forrásaik.

A sikeresebb országokban jól látható, hogy a növekedést ezúttal a beruházások húzzák, így a beruházások ösztönzése lehet a követendő példa a lemaradóknak. Ez különösen Csehországra és Magyarországra vonatkozik, ahol éppenséggel csökkenést várnak az elemzők. A beruházások alakulásáról korábban az Index részletes elemzést is készített, amiből kiderült: nemcsak régiós szinten, de a világgazdaság egészét nézve is nagyon alacsony az arányuk.

A jövő ellen politizálunk

Azért fontos a beruházásokkal törődni, mert hosszabb távon ez jelentik a gazdasági növekedés fő forrását, hiszen ezek a befektetések teremtik meg azokat a kapacitásokat, amelyek később termelés formájában jelennek meg a GDP-ben, magyarázta korábban Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Mint azt megírtuk, Magyarországon épp fordított folyamat zajlik, a gyakran és kiszámíthatatlanul változó ágazati szabályozás és adórendszer, a külföldi tőkével ellenséges kormányzati retorika vagy a bankok különadói miatt különösen visszaeső hitelezés folytán a kormányváltás óta nem volt ilyen rossz a helyzet. De ezt támasztja alá a GKI-Erste nyári konjunktúraindexe, a K&H kkv felmérése vagy a Gfk kutatása is.

Ráadásul ennek hosszú távú hatásai is várhatóak, mivel a beruházások megtervezése és kivitelezése jellemzően több éves folyamat. Azt is hozzá kell tenni, hogy a befektetői bizalmat jellemzően könnyebb lerombolni, mint megalapozni.

Rossz vállalati kilátások

A Bloomberg hazai vállalatvezetőket kérdezett a kedvezőtlen magyar beruházási kilátások okáról. Az összkép rendkívül szomorú: a nemzetközi vállalatok hazai cégei hiányolják a kiszámíthatóságot és felróják az új ágazati adókat (válságadók, csipszadó), amelyek rombolták a befektetők bizalmát. De az is sokat elmond, hogy a legtöbben nem merték névvel vállalni a nyilatkozatot, attól tartva, hogy sérülnének üzleti érdekeik, ha nyíltan kritizálnák a kormányt.

Fenntarthatóság

A tanulmány szerint a vizsgált országok alapvetően háromféle módszerrel igyekeztek az EU által előírt 3 százalék alá hozni a hiányukat és kezelhető pályára állítani a közpénzügyeiket.

Bulgária, Románia és Litvánia az állami újraelosztás csökkentésével igyekezett kezelni a helyzetet. Bulgária például úgy ért el egyenlegjavulást, hogy egyszerre csökkentek az adóterhek, valamint a közkiadások és az állami beruházások is, miközben a szociális transzferek aránya lényegében változatlan maradt. Litvánia kemény megszorításokat hozott, amibe csaknem belebukott a kormány is.

allamhaztartas1enleg

Lettország, Lengyelország és mi ugyanannyit költünk, mint korábban, csak másképp osztjuk szét, azt remélve, hogy a korábbiaknál jobban hasznosul, ha más csoportoknál lesz ez a pénz. Lengyelországnál mondjuk eddig sem voltak nagy bajok a költségvetéssel, a korábbi hiányokat jórészt a foci Eb megrendezése miatti állami gigaprojektek okozták. Ismert, hogy mi jellemzően egyszeri tételekkel hoztuk egyensúlyba a költségvetést, ezért erősen kétséges a fenntarthatóság.

Észtország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia viszont kifejezetten az állami szerepvállalás erősítésével reagált. Nagyobb adóbevételek mellett mindannyian többet fordítanak szociális kiadásokra, Szlovéniában pedig még közalkalmazotti béremelést is végrehajtottak. Hozzá kell tenni, hogy ez Szlovákiában és Szlovéniában végül jelentősen növelte az államháztartás hiányát.

Az GDP-arányos államadósság mindenhol nőtt az elmúlt két évben, de egyedül Magyarország van a 60 százalékos maastrichti kritérium felett. Bár nálunk elsődleges kormányzati cél az államadósság csökkentése, a kedvezőtlen növekedési kilátásaink és forint mélyrepülése miatt érdemben nem sikerült elmozdulnunk.

Ahol dolgoznak

Foglalkoztatás vs munkanélküliség

A foglakoztatás a munkában állók teljes népességhez viszonyított aránya, míg a munkanélküliség azon emberek aránya, akik adott időpontban tudnának és akarnának is dolgozni, mégse találnak munkát.

A vizsgált országok esetében egyértelmű kapcsolat van a relatíve magas foglalkoztatottsági szint és az életszínvonal között, ugyanis mind a cseh, mind a szlovén adat meghaladja az EU átlagát miközben mindkét országban a legalacsonyabbak közé tartozik a munkanélküliség (ami tavaly 6,7 és 8,2 százalékot ért el).

Némileg javult a foglalkoztatás szintje a balti államokban (a legjobban Észtország teljesít), ugyanakkor e térség munkaerőpiacának szerkezeti problémáira utal, hogy (Szlovákia mellett) ugyanitt a legmagasabb a munkanélküliség is.

foglalkoztatas

Az EU10‐en belül a válság leginkább az amúgy is rendkívül alacsony magyar foglalkoztatottságot rontotta le: a tavalyi szint 55,8 százalék volt (ami ugyanakkor már 0,4 százalékpontos emelkedés
2010‐hez képest), miközben a munkanélküliség árnyalatnyi javulása volt megfigyelhető (11,2 százalékról 10,9 százalékra). A valódi helyzet azonban ennél rosszabb, mivel a nálunk bevezetett kényszerfoglalkoztatás jellegű közmunka javítja ugyan a mutatókat, de nem tekinthető hosszú távú megoldásnak.

munkanelkuliseg

A térség számos országában a recesszió, a fogyasztás visszaesése, a lassú kilábalás, valamint a közszférában megkezdett leépítések egyaránt hozzájárultak a munkanélküliség alakulásához, miközben az is látszik, hogy mindkét munkaerő‐piaci mutató csak a növekedés tartós pályára állásával fog számottevően javulni.

Amiben vezetünk

Magyarországon van viszont a legszilárdabb törvényhozási többsége a kormánynak, és attól sem kell aggódni, hogy ez belátható időn belül megváltozik. Szlovéniában és Szlovákiában azonban nemrég kormányváltás történt, Szlovéniában jobbközép koalíciós kormány váltotta fel a népszerűtlenné vált szociáldemokratákat, Szlovákiában pont fordítva.

Belpolitikailag Románia élte át a legviharosabb időszakot, miután a jobbközép Boc-kormány idén év elején megbukott, a helyükre egy másik jobboldali kormány jött, de csak rövid intermezzónak bizonyultak, mert már egy balközép formáció irányít. Kérdés hogy meddig, mivel ősszel új választások lesznek, ahogy Litvániában is. Ezt a két országot leszámítva azonban kifejezetten stabil parlamenti hátterű erők irányítanak a térségben még jó ideig, erre nem vezethetők vissza a gazdasági különbségek.

Összességében el lehet mondani, hogy a vizsgált tíz ország egyre inkább kezd kilábalni a válságból. Ez elsősorban a külső körülmények kedvező alakulásának volt köszönhető, miközben néhány ország a növekedés belső tényezőit is lendületbe tudta hozni. Mindez az idei megtorpanás után reményt ad arra, hogy a térség gazdaságai 2013‐tól a válság előttinél kiegyensúlyozottabb, fenntartható növekedési pályára állhatnak, a legtöbb esetben kiegyensúlyozott költségvetések mellett.

Magyarország meglehetősen rossz teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban a régiós versenytársainkhoz képest, különösen a beruházások csökkenése lehet aggasztó. Piaci szereplők szerint ha létrejön a bizonytalannak tűnő IMF-megállapodás, az a gazdaságpolitikai hibák kijavítását eredményezheti rövid távon, ugyanakkor a valódi szerkezetátalakítás is elengedhetetlennek tűnik.