Ambrus
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Így magyarkodta el a jólétet Szlovénia

2012.09.11. 07:28
Magasabbról indultak, nagyobbat estek, mint mi: Szlovénia éltanulóból most a peremre sodródhat. A gondok hasonlóak, mint nálunk: lassuló gazdaság, emelkedő kamatok és államadósság. Amikor nőtt a gazdaságuk, nagyobbat nőtt, mint a miénk, a 2008-as válság óta viszont zuhanórepülésben van az ország. Belpolitikai nehézségek is rontottak a helyzetükön, ami azonban még mindig nem olyan rossz, mint a miénk: kevesebb a munkanélküli, kisebb a lakosok és az állam eladósodottsága is.

Szlovéniának a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején sokkal jobban ment, mint Magyarországnak. Az ország éltanulónak a közép-európai térség leggazdagabb országa volt, remek fekvéssel, éppen Nyugat-Európa és a Balkán között. Ráadásul 2007-ben legelőször Szlovénia vezette be az eurót az újonnan csatlakozó tagállamok közül. Emellett kiváló infrastruktúrával és képzett munkaerővel rendelkezik. Hogyan szúrták hát el?

Az ország hirtelen hanyatlása a magyarországihoz nagyon hasonlóan ment. A különbség legfeljebb annyi, hogy a mienkkel ellentétben a válság előtti években az ország gazdasága gyorsan növekedett, itt volt az eurózónán belül a leggyorsabb a fejlődés, ami főként a jól teljesítő exportnak és a beruházásoknak volt köszönhető. 2007-ben 6,9 százalékkal növekedett a szlovén gazdaság, miközben a magyar 0,1 százalékkal gyakorlatilag stagnált.

 

A nagy visszaesésnek az lehetett az oka, hogy a válság miatt a lakosság sokkal óvatosabban költekezett, így a belső piac csökkent, valamint a Borut Pahor vezette baloldali kormány is egyre jobban betartotta az Európai Bizottság ajánlásait, és csak 2011-ben kétszer is százmillió eurós megtakarítási csomagokat hajtott végre. A szlovén gazdaság tehát magasabbról és nagyobbat esett, mint a magyar.

Mit adnak a szlovének a világnak?

Szlovénia főként az uniós államokba, Németországba és Olaszországba exportál, főbb exporttermékei személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb exportőrök: a Renault Revoz nevű leányvállalata, a Gorenje-csoport és a Krka gyógyszergyártó vállalat.

Begyűrűzött

A világválság viszont alaposan átírta a szlovén terveket. 2008 és 2010 között Szlovénia nemzeti össztermékének majdnem 10 százalékát elvesztette. Ennek fő oka, hogy az export a nyugati partnerek gyengélkedése miatt 20 százalékkal visszaesett (ráadásul az euró használata miatt nem tudták az árfolyam leértékelésével növelni a versenyképességüket). 2009-ben, a válság csúcsán még az erőteljes, 6,8 százalékos magyar visszaesésnél is jobban, nyolc százalékkal csökkent a gazdaságuk. Így megtört a felzárkózásuk az unió fejlettebb államaihoz – pedig lassan az EU átlagát is elérte volna a szlovén GDP.

A szlovén gazdaság még 2011-ben is visszaesett, ugyan csak 0,2 százalékkal, pedig a magyar GDP például ugyanebben az évben majdnem két százalékkal nőtt. A helyzet az elemzők szerint még nem javult. A Raiffeisen elemzése szerint a szlovén GDP az idén 3 százalékkal zsugorodik, de a kormány egyelőre csak 0,9 százalékos visszaeséssel számol.

 

A gazdasági recesszió társadalmi hatásai közül különösen fontos a munkanélküliség növekedése: a válságra a munkáltatók jelentős elbocsátási hullámmal reagáltak, így a munkanélküliség aránya a korábbi 4 százalékról 2011-re 8,2 százalékra nőtt. Ez persze még így is elmarad a tőlünk, hiszen a magyar adat 2011-ben 10,9 százalék volt.

Az MTA tanulmánya Szlovénia gazdaságáról azt írja, hogy a gazdasági növekedés beindítására a lakossági fogyasztás nem lesz képes. Ehhez legfeljebb a külkereskedelemre 2009 óta jellemző exporttöbblet tud majd hozzájárulni, de ez is maximum 1-1,5 százalékponttal, ami talán megmentheti a szlovén gazdaságot a recessziótól.

Eladott ország

A válság miatt visszaeső gazdasági növekedés miatt az államadósság is elszállt. A Németországhoz viszonyított hozamkülönbség, valamit a növekvő adósság miatt szintén növekvő kamatok tovább növelték az államadósságot. Egy időben például Magyarországhoz hasonlóan Szlovénia is hét százalék körüli kamatot fizetett állampapírjaira, ami meglepő egy viszonylag sikeres országhoz képest, hiszen ekkora kamatot a csőd szélén álló országok szoktak fizetni.

A mostani szlovén kormány nehezen, háromnegyed éves interregnum után állt csak össze. A három nagy jobboldali pártnak és a hozzájuk húzó két rétegpártnak fontos volt, hogy a koalíciós szerződésben meg tudjanak egyezni. A szerződés két legfontosabb témája az eladósodás megállítása és a közpénzügyek rendbetétele volt. A kormányzati idő végéig az államadósságot a GDP 46, a közösségi kiadásokat pedig 45 százaléka alá szeretnék csökkenteni.

 

Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint a kormány a rendkívül kemény megszorításokkal három százalék alá szeretné szorítani a GDP-arányos költségvetési hiányt. A három százalék nagyon nagy vágás lenne, hiszen 2011-ben még 6,4 százalék volt a deficit. Egyesek azt mondják, hogy ha nem sokkal három fölött sikerül, már az is jó. Az Eurostat előrejelzése szerint idén 4,3 százalék lesz a hiány. A három százalékos hiányhoz a kiadások tíz százalékos csökkentése lenne szükséges, ami csökkenő bevételek mellett egyre nehezebbnek tűnik.

Mekkora a bankok felelőssége?

A távozó baloldali kormány utolsó döntése volt, hogy 2012. június közepéig befagyasztja a költségvetést. Ez hagyott valamennyi időt az új kormánynak, hogy pótköltségvetéssel javítson valamit az adósság helyzetén. Szilágyi elmondta, hogy a kormány most készít elő egy csomagot, amit szeptemberben szeretnének elfogadni. Ez 16 különböző törvénytervezetet foglal össze, ami összesen 75 különböző intézkedésből áll. A csomag lényege szerinte az, hogy közbeszerzésekkel 377 millió eurót töltenének a gazdaságba, beindítva ezzel a gazdasági növekedést.

A szakértő elmondta: a megszorítások a szociális szférát is érintik, de a parlamentben arról is vitáznak még, hogyan lehetne élénkíteni a gazdaságot. Szerinte annyira komoly problémákról van szó, hogy nemrég még az államfő és a miniszterelnök is összeült tárgyalni, pedig ők egyébként nagyon rossz viszonyban vannak. A baloldali pártok alapvetően az államfőt támogatják, ezért fontos, hogy ő is áldását adja a válságkezelésre.

Azon is vitatkoznak a szlovén politikusok, hogy mekkora a mostani válságban a bankok felelőssége, mondja Szilágyi. A legnagyobb problémát ugyanis jelenleg a bankok jelentik az országnak. A válság előtt nagyon sok pénzt helyeztek ki, most pedig pénzhiánnyal küzdenek, ezért drágák a hitelek. Hitel nélkül pedig nincs gazdasági növekedés, ráadásul sokkal gyorsabb az eladósodás is.

Az MTA tanulmánya szerint a szlovén kormányzat először stabilizálná az állami tulajdonban lévő bankokat, azután privatizálná őket. Ezután kötelezné őket, hogy a birtokukban lévő ingatlanvagyont adják el, amivel nemcsak az építőiparon, de a bankok pénzhiányán is lehetne javítani. Az a szerencse, hogy a szlovén lakosság nem adósodott el annyira, mint a magyar, a háztartások hitelaránya csupán a GDP harminc százaléka.

Támadnak a szakszervezetek

A kormány terve az, hogy a profitadót 15 százalékra csökkentik, a kis- és középvállalkozók és a földtulajdonosok adózását egyszerűsítik, és adómentessé teszik a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos beruházásokat. A magyar csodafegyverrel szemben ott a kétkulcsos adó, azon belül pedig a legversenyképesebbek adókulcsának csökkentése került szóba. Ezek ugyan csökkentik az állam bevételeit, nehezebbé teszik, hogy csökkentse adósságait, viszont beindíthatják a gazdasági növekedést.

A nyugdíjakkal kapcsolatban viszont ott is sok vita lesz még. A koalíciós szerződés egyik fontos pontja, hogy 2012 végéig befagyasztják a nyugdíjakat, a rendszer leendő reformjának ugyanakkor ki kell dolgoznia, hogyan lehetne a nyugdíjrendszert hosszú távon fenntartani. Ebbe az is beletartozik, hogy évente kétszer a bérekhez és a megélhetési költségekhez igazítják majd őket, ráadásul nem lehetnek majd az átlagbérek hatvan százaléka alatt.

A magyar kormány és a rendvédelmi szakszervezetek viszonyához hasonlóan a megszorítások tervét Szlovéniában sem vették simán. Az, hogy a kormány leginkább az állami alkalmazottakon és a szociális rendszeren szeretne spórolni, felhergelte a szakszervezeteket. A legtöbb politikai párt alá is írta azt a nyilatkozatot, amelyben garantálják, hogy a kiszolgáltatott rétegek jogaival kapcsolatban a kormány nem hoz majd egyoldalú döntéseket.

A politika sem segített

A szlovén politikai válság azzal kezdődött, hogy tavaly hosszas vita után felbomlott a kormánykoalíció. A Zares nevű liberális párt és a nyugdíjasok pártja kilépett a koalícióból, miután nem sikerült egyezségre jutnia a koalíció másik két tagjával, a szociáldemokratákkal és a liberális demokratákkal a válság kezeléséről. A magyar hasonlóságot különösen jól mutatja, hogy a politikai feszültségek hátterében ott is arról szóltak a viták, mit lehetne kezdeni a hatalmasra duzzadt államadóssággal és a fenntarthatatlan költségvetési hiánnyal.

A magyar közelmúltra az is kísértetiesen emlékeztet, hogy a kormány bukása előtti időszakban több olyan népszavazást is tartottak, ahol a szavazók jelentős többsége elutasította a kormány reformterveit. Ezekre a reformokra azért volt szükség, mert a 2008 óta kormányzó szocialista-liberális kormány népszerűségét a növekedést élénkítő csomagok kifutása, és a költségvetés rendbetétele miatti megszorítások elkezdése nagyon visszavetette a kormány népszerűségét, írja az MTA tanulmánya.

Többek között az akkori ellenzék populista népszavazási kampányai, és a kormány intézkedései okozta választói elégedetlenség vezetett oda, hogy felbomoljon a kormánykoalíció. Először a nyugdíjasok pártja, a DeSUS, majd a liberális Zares is kilépett a koalícióból. A felbomlás utáni nyár még azzal telt, hogy a szociáldemokraták megpróbáltak kisebbségben kormányt alakítani, de szeptember végén a parlament viszonylag nagy többséggel, 51:36 arányban megvonta a bizalmat a kormánytól.

A jobboldal összeszedte magát

A többi párt nem akart új kormányfőjelöltet adni, ezért a köztársasági elnök – Szlovénia történetében először – előrehozott választást tűzött ki. A választásokat egy teljesen új párt, a ljubljanai polgármester, Zoran Jankovic vezette baloldali Pozitív Szlovénia nyerte meg. A második helyen Janez Jansa jobbközép Szlovén Demokrata Pártja végzett, a harmadikon pedig az addigi kormányfő, Borut Pahor szociáldemokratái. Mivel sem a jobb, sem a baloldal nem tudott egyedül kormánytöbbséget szerezni, a döntő szerep két kispárté, Gregor Virant Polgári listájáé és a Nyugdíjasok Pártjáé lett.

Az államfő először Jankovicot bízta meg a kormányalakítással. Ám a baloldal próbálkozása egy hét alatt elvérzett. A jobboldal viszont összeszedte magát és a három nagy párt a két kicsivel együtt január végéig tető alá hozták a koalíciós szerződést, írja a tanulmány. Addigra épp ideje volt már, hogy az egyre rosszabb gazdasági állapotban lévő Szlovéniának a háromnegyed éves interregnum után ismét működő kormánya legyen.

Azért bíznak bennük

A szlovének nagy részét különösen nehéz lesz meggyőzni a megszorítások jogosságáról, ugyanis azok, akik most megpróbálják eladni őket az előző kormány alatt pont azzal érveltek, hogy egyáltalán nincs szükség megszorításokra. A már említett akadémiai tanulmány szerint a szlovén politika híresen konszenzusos, az ország lakossága pedig képes az összefogásra, ha arra nagy szükség van. Ezért van remény, hogy a kényelmes többségű jobboldali kormány végre tudja hajtani a reformokat. Ha viszont nem sikerül nekik, Szlovénia Közép-Európa peremére süllyedhet.