Vazul
10 °C
25 °C

Gumilövedékkel lőtték a spanyolokat

2012.09.26. 17:11
A megszorítások ellen tüntettek Madridban tegnap tízezernél is többen, de heves összecsapás lett a vége a kivezényelt mintegy 1300 rendőrrel. A rendőrök gumilövedéket és lovasrendőröket is használtak a magukat Dühöseknek tituláló tüntetők ellen. A zavarosban Katalónia nagyobb függetlenségért küzd, miközben az ország egyre kilátástalanabb helyzetbe sodródik.

Komoly összecsapások törtek ki tegnap Madridban a tüntetők és a rendőrök között. Az "Occupy Congress" magukat Dühöseknek (Indignants) tituláló tüntetői a spanyolországi megszorítások ellen szerveztek demonstrációt, aminek keretében az országgyűlés elé akartak vonulni.

A probléma Spanyolország súlyos gazdasági helyzete, és abból fakadó megszorító intézkedések, legutóbb például a nyugdíjkorhatár emelését és a nyugdíjak befagyasztását tervezték. Ráadásul, ha Rajoy miniszterelnök nemzetközi segítséget is kell, hogy kérjen az ország stabilizálásához, az várhatóan további megszorításokkal fog járni.

A több tízezres tömeg azonban kordonokkal és legalább 1300 rendőrrel találta magát szembe a madridi Plaza de Neptuno-n, és hamar össze is csapott a két fél. Az egyik fő szervezőcsoport, a Coordinadora #25S szerint nem akartak harcolni, csak körbemasírozni a parlament körül, írja a BBC.

A rendőrség veszélyesnek ítélte meg a helyzetet, ezért a fő hangadókat kiemelték a tömegből, amihez gumibotot, gumilövedéket és lovasrendőröket is használtak.

"A demokráciát túszul ejtették. Szeptember 25-én meg fogjuk menteni" - hirdette a csoport. A tüntetést alapvetően a közösségi médián keresztül szervezték, a résztvevőket buszokkal is hordták fel vidékről.

Nem mondanak le az állami pénzről

Montse Puigdavall résztvevő szerint: "A jelenlegi helyzet miatt vagyok itt, a megnyirbált szociális támogatások és jogok miatt, amiket kivívni is olyan sok erőfeszítésbe került. Szóval eltökéltek vagyunk, hogy megvédjük ezeket" - mondta.

Athénban egyébként hasonló indokok miatt volt ma tüntetés, ami szintén erőszakba torkollott.

Katalónia is függetlenedne

Katalóniában Artur Mas elnök előrehozta a választásokat november végére, amit egyébként bizalmi szavazásnak is tart. Mas Katalónia nagyobb függetlenségét szeretné elérni a zavaros helyzetben, ehhez kéri a választók támogatását.

A novemberi választás azért is ügyes húzás, mert Rajoy miniszterelnöknek addigra mindenképp döntenie kell a nemzetközi segítség ügyében. Ha egyébként Katalónia külön ország lenne, a világ 50 legnagyobb exportáló országa közé kerülne azonnal.

Nem szeretik egymást

Egyoldalú növekedés

„Spanyolországban egyértelműen kudarcot vallott a korábbi gazdasági modell” – mondta korábban Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A Franco-rendszer bukása után pozitív folyamatok indultak be, elindult a szerkezetváltozás, áramlott a tőke az országba, és egyre nagyobb szerepet kapott az export – vagyis lényegében hasonló átmenet zajlott le, mint Közép-Európában –, ez a kétezres évek elejére fokozatosan megváltozott.

Az euró bevezetése miatti olcsó hitellehetőségek és a külföldiek szemében vonzó tengerpart miatt egyre inkább az építőipar vált a növekedés motorjává. „Míg egy átlagos gazdaságban a hozzáadott érték mintegy 4-5 százalékát teszi ki az építőipar, addig Spanyolország esetében ez az érték a válság előtt megközelítette a 10-15 százalékot is” – érzékeltette a folyamat eredményét Török Zoltán.

Ennek a pörgésnek vetett véget a 2008-as hitelválság, ami kidurrantotta az ingatlanbuborékot. A krízist jól mutatják azok a szellemvárosok, amik építését még a válság előtt kezdték meg, azonban a krízis kitörése után már nem volt, aki beköltözzön az újonnan felhízott városrészekbe: például a Madridtól nem messze fekvő Sesena város lakásainak mindössze egyötödében lakik valaki.

Előállították a hangadókat

Súlyos buborék

Az építőipar lassulásával a növekedés recesszióba fordult, a munkanélküliség pedig az egekbe szökött – az állástalanok aránya mára 25 százalék körül van, a fiatalok körében pedig különösen drámai a helyzet, közülük csak minden másodiknak sikerült állást találnia.

Az ingatlanbuborék kipukkadása megviselte a bankrendszert is: a csökkenő lakásárak miatt megugrott a behajthatatlan hitelek aránya. „Összesen 175 milliárd eurónyira becsülik ezek összegét, és ez jelentősen aláássa a bizalmat a spanyol pénzügyi rendszerben” – mondta szintén korábban Éltető Andrea, az MTA Világgazdaságtani intézetének munkatársa.

A 4:18-tól megjelenő bátor boltos a címlapokra került

A kormány azóta több komoly megszorítási csomagot jelentett be, de ezek súlyosan fékezik az amúgy is recesszióban lévő gazdaságot. "Nincs semmi, ami pörgetné a gazdaságot, a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, és magas az eladósodottság, így a bevételeiket sokan a hitelek törlesztésére fordítják” – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. Ez pedig azt jelenti, hogy a probléma alapjai nem fognak a közeljövőben megoldódni, így elemzők szerint ismét szükség lehet az unió vagy az EKB beavatkozására, ha elvesztik a türelmüket a piacok.

Ha Madridban vagy Athénban van és van információja, esetleg felvétele a tüntetésekről, bátran küldje el ezeket a gazdasag@mail.index.hu címre!