Endre, Elek
17 °C
30 °C

Padlón az iráni valuta

2012.10.02. 18:56 Módosítva: 2012-10-02 18:59:39

Az iráni elnök szerint a nyugati országok világméretű, titkos gazdasági harcot folytatnak Irán ellen, ezért zuhant kedden rekordalacsonyra a nemzeti valuta, a riál árfolyama az amerikai dollárral szemben.

"Ez egy titkos és nehéz, világméretű háború" - mondta Mahmúd Ahmadinezsád egy sajtótájékoztatón, amelyet az állami tévé élőben közvetített. Kedden 35 500 riál volt egy dollár az utcai pénzváltóknál Teheránban. Csak az elmúlt három hónapban több mint 30 százalékot zuhant az árfolyam.

Pszichológiai hadviselés

"Gazdasági nehézségek okozzák ezt az ingadozást? Nem. A kormány politikája? Szó sincs róla. Az Iránra nehezedő pszichológiai nyomás az oka", mondta Ahmadinezsád, alig burkoltan a szankciókra utalva. "Az ellenség azt hiszi, megtörheti az iráni nép ellenállását, de téved" - tette hozzá.

A nyugati országok szigorú pénzügyi szankciókat és olajembargót vezettek be az iszlám köztársasággal szemben az iráni nukleáris program miatt, amely a gyanú szerint atomfegyver előállítására irányul, bár Teherán váltig tagadja ezt. "Irán nem fog meghátrálni az atomkérdésben" - szögezte le az iráni elnök.

Ahmadinezsád kijelentette, az ország elegendő devizatartalékkal rendelkezik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Iránnak 2011 végén 106 milliárd dolláron állt a hivatalos devizatartaléka. Ez nagyjából 13 hónapnyi importszükségletet fedez.

Ez egy csata

"Barátaink a központi bankban megtalálják a megoldást. Ez egy csata. Sikerült a nyugatiaknak elérniük, hogy egy kicsit csökkenjenek a kőolajeladásaink, de ezt ellensúlyozni fogjuk" - mondta az iráni elnök. Egyes becslések szerint több mint 30 százalékkal csökkent az iráni kőolajexport azóta, hogy az Európai Unió tagállamai július 1-jén beszüntették az iráni kőolaj vásárlását.

Hírek szerint Ahmadinezsádot ismét pellengérre állíthatják a teheráni parlamentben az árfolyamgyengülés miatt. Egy iráni parlamenti képviselő közölte, összegyűjtötték az ehhez szükséges számú aláírást.

Idén márciusban egyszer már kérdőre vonták az államfőt a parlament nyilvános ülésén, egy órán át kellett válaszolgatnia a kinevezéseket és az elhibázott gazdaságpolitikát érintő kérdésekre, valamint a korrupciót és a kormányzás stílusát bíráló felvetésekre. Az 1979-es iszlám forradalom óta ez volt az első alkalom, hogy egy elnököt ilyen formában kérdőre vontak Iránban.

Hétfőn kezdődött

A hétfői kereskedési napon folyamatosan esett a rial, és többször az állami cenzúra akadályozta meg a pontos árfolyamok közzétételét - írta az AFP francia hírügynökség.

Toman a rial helyett

Az irániak alakalmazkodtak a szankciók óta elszálló inflációhoz, például egyszerűen elkezdtek tomanban számolni. A toman ugyanis a 10 rial megfelelője, de a szinte mindenhol már csak tomanban írják ki az árakat.

Az amerikai pénzügyminisztérium hétfői közlése szerint egy vezető beosztású pénzügyminisztériumi tisztségviselő a hét folyamán francia, olasz, német és brit munkatársakkal egyeztet a Szíriát és Iránt érintő szankciókról.

David Cohen, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős miniszter-helyettese "a nyomásgyakorlás fokozásáról" tárgyal majd - közölte a minisztérium.

Nincs kinek eladni az olajat

Kircsi András, a Concorde elemzője korábban az Indexen leírta, hogy a júliusi EU-s embargó és a nyugati pénzügyi intézmények kiszállása a rendszerből napi négyről kétmillió hordóra csökkentette az iráni olajexportot, ami 22 éves mélypontot jelent az ország olajkivitelében. Irán költségvetési bevételeinek 80 százalékát fedezték az olajból származó bevételek, így havi szinten több milliárd dollár esik ki az embargó miatt.

A másik legfontosabb hatás, hogy Irán sokkal nehezebben juthat dollárhoz vagy euróhoz, ezért folyamatosan csökkennek az iráni jegybank devizatartalékai. A csökkenő tartalékok miatt a jegybank korlátozza a devizaváltást, amit az iráni rial elértéktelenedése és a dollár feketepiacának terjedése kísér.