London nem vár sok jót Kelet-Európától

Nincs sok jó hír az idei év növekedési kilátásai szempontjából Közép- és Kelet-Európa gazdaságaiban, Magyarországon és Csehországban például semmilyen növekedés nem várható 2013-ban – jósolták pénteki átfogó előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja a globális felzárkózó térség 2013-as kilátásairól összeállított, pénteken ismertetett helyzetértékelésében – amely a "Reménykedjünk benne, hogy tévedünk" címet viseli – a vizsgált országcsoport egészére a tavalyival megegyező ütemű, átlagosan 2,6 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít 2013-ra. A prognózis szerint ugyanakkor az átlagon belül jelentősek lesznek az eltérések, és a ház különösen borúlátó Közép-Európával kapcsolatban.

Stagnálni fogunk

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték, hogy Magyarországon az általuk 2012-re becsült 1,3 százalékos visszaesés után az idei évre stagnálást várnak, 2014-re pedig 1,3 százalékos GDP-bővüléssel számolnak. Más nagy londoni házak is stagnáláshoz közeli, sőt esetenként recessziós előrejelzéseket tartanak érvényben a magyar gazdaság idei teljesítményével kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó elemzői a vártnál rosszabb, e héten ismertetett novemberi magyar ipari termelési adatokat kommentálva közölték: a 2012-re általuk várt 1,4 százalékos GDP-mínusz után 2013 egészében is alig 0,1 százalékos növekedéssel számolnak Magyarországon, azonban a legutóbbi aktivitási jelzőszámok alapján lefelé ható kockázatot látnak ezekre a prognózisaikra is.

A kelet-európai és az egykori szovjet térség átalakulási folyamatának finanszírozására létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a működési területéről összeállított legutóbbi, jelenleg érvényes jelentésében 1,5 százalékos tavalyi egész éves GDP-visszaesést valószínűsített a magyar gazdaságban, és a bank szerint a magyarországi recesszió várhatóan áthúzódik az idei évre is.

A Morgan Stanley londoni közgazdászainak pénteki átfogó térségi elemzése szerint mivel Magyarország nem hagyott fel az unortodox gazdaságpolitikai eszközök alkalmazásával, a forint tavalyi jelentős erősödését és az államadós-kockázati mérőszámok javulását – mindenekelőtt a szuverén magyar törlesztésleállási kockázat elleni piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) árfolyamának és az irányadó tízéves állampapír hozamának csökkenését – zömmel külső tényezők okozták. E külső tényezők között volt a bőséges nemzetközi likviditás, az eurójegybank aktívabb válságkezelési szerepvállalása és a nagyobb tőkebeáramlás a felzárkózó térségekre szakosodott befektetési alapokba.

A magyar gazdaság növekedési profiljával kapcsolatban a Morgan Stanley elemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bár a közép- és kelet-európai gazdaságokban a pénzügyi válság óta az exportvezérelt növekedés lett az "új norma", Magyarország esetében azonban ez a jelenség szélsőségesebben érvényesül, mint a térségen belül máshol, és hamarabb is kezdődött.

A ház ennek illusztrálására kimutatta például, hogy a háztartási fogyasztás Magyarországon 2005 óta reálértéken csaknem 10 százalékkal csökkent, miközben Lengyelországban 28 százalékkal, Csehországban 12 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban viszont a magyar export reálértéken összesen 81 százalékkal bővült, a lengyel kivitel értéke ugyanakkor 68 százalékkal, a cseh exporté 78 százalékkal emelkedett.

Messze a megyegyezés az IMF-fel

A Morgan Stanley elemzői csalódást keltőnek nevezik az elemzésben, hogy Magyarország az elmúlt hetekben nem került közelebb egy új IMF/EU-megállapodás aláírásához. A ház szakértői közölték: véleményük szerint az IMF az Európai Bizottságnál jóval kevésbé összpontosít arra, hogy a magyar államháztartási hiány meghaladja-e a GDP-érték 3 százalékát, vagy sem.

A Morgan Stanley londoni közgazdászainak megítélése szerint a fő probléma az, hogy az IMF a legutóbbi költségvetési szigorító lépéseket "alacsony minőségűnek és növekedésrombolónak" tartja, és olyan költségvetést szeretne látni, amelyben nagyobb szerep jut a kiadások kordában tartásának, és kisebb a rögtönzött adóknak. A cég szerint ahhoz, hogy az IMF/EU-tárgyalásokon haladást lehessen elérni, minimum annak elfogadására lenne szükség a magyar kormány részéről, hogy az adózási kérdéseket sem lehet érinthetetlennek tekinteni. Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor már gyakorlatilag nincs esély az új IMF/EU-megállapodás megkötésére.

A Fitch Ratings hitelminősítő december végén megerősítette Magyarország szuverén adósosztályzatait, a besorolások kilátását pedig negatívról stabilra javította, azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a magyar kormány haladást ért el az államháztartási hiány csökkentésében és az államadósság stabilizálásában.

A Fitch londoni szakértői a lépéshez fűzött elemzésükben azonban közölték azt is, hogy most már nem szerepel alapeseti előrejelzési forgatókönyvükben a sikeres finanszírozási megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, annak ellenére sem, hogy a cég szerint egy ilyen megállapodás csökkenthetné a külső piaci hozzáférés költségeit, és értékes védőhálót nyújtana Magyarországnak a potenciális külső sokkokkal szemben.