Olga, Liliána
20 °C
35 °C

Növelte az eurókamatot az EKB

2008.07.03. 17:09
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, négyről 4,25 százalékra emelte az irányadó eurókamatot az Európai Központi Bank (EKB). A piacokat a magas euróövezeti inflációs adatok és a legutóbbi kamatdöntéskor elhangzott indoklás alapján nem lepte meg a döntés. Az euró gyengült a döntés nyomán, a forint több feltörekvő piaci devizával együtt így erősödött, elemzők szerint megúszható a további magyar kamatemelés.

A kamatemelést az EKB elnöke, Jean Claude-Trichet azzal indokolta, hogy a rekord ütemű infláció miatt a legfontosabb célnak az inflációs várakozások mérséklését és a másodlagos inflációs hatások továbbgyűrűzésének megakadályozását tekintették az egyhangú szavazással meghozott döntésben. Az EKB továbbra is szilárdnak, egészségesnek ítéli az euróövezet gazdasági alapjait, ami azt jelenti, hogy a mai szigorítást egyszeri figyelmeztetésnek szánták, és a jelenlegi inflációs folyamatok változatlansága mellett év végéig nem számolnak újabb szigorítással. Azaz a korábban megjelenteknek megfelelően és egyes elemzői várakozásokkal szemben nem kezdenek kamatemelések sorozatába. Ugyanakkor Trichet szokásához híven nyitva hagyta annak lehetőségét is, hogy a jelenlegi inflációs pályáról való letérés esetén mind kamatemelésre, mind kamatcsökkentésre sort keríthetnek.

Az EKB reményei szerint a kamatemelés fékezi a rekord ütemben növekvő vállalati hitelfelvételt, apasztva az infláció belső forrását. Bár az első félévben az euróövezetben a bérek az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek, Trichet figyelmeztetett a bérkiáramlás mérséklésének fontosságára is.

Külföldi elemzők szerint a döntéssel az EKB megerősítette szigorú antiinflációs politikáját, amelyet az euróövezet kormányai, legutóbb a német pénzügyminiszter, részéről folyamatosan támadások érnek. Az amerikai jegybank, a Fed részéről nem várható hasonló lépés, mivel a gazdaság növekedése az európainál sérülékenyebb, ráadásul választási év révén egy ilyen döntést a szokásosnál is erősebb politikai ellenállás fogadna. Így továbbra is fennmarad a két gazdasági övezet közötti jelentős kamatkülönbség.

A bejelentést a piacok megnyugvással fogadták. A dollár és a fejlődő piacok devizái (így a zlotyi, a forint és az utóbbi időben bizonytalankodó török líra) is erősödtek a bejelentés után, vagyis az euró gyengült.

Legutoljára több mint egy évvel ezelőtt, 2007. júniusában nőtt az eurókamat, akkor is a jelenlegivel megegyező mértékben emeltek.

A döntés előzményei

Az euróövezetben júniusban tovább gyorsult az infláció, május után újabb rekordot ért el: a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit. A tizenkét havi átlaginflációs ráta tavaly szeptember óta folyamatosan az EKB 2 százalékos célértéke fölött van. A meghatározó inflációs hatás, az energiadrágulás importált, amire – hasonlóképpen az élelmiszer árak globális szinten 44 százalékos emelkedéséhez – a pénzpolitikának nincs hatása, viszont a kivárás miatt az EKB eddig az infláció klasszikus belső forrásával, a pénzellátás rekord közeli növekedésével sem tudott mit kezdeni. A pénzáramlás fő összetevője, hogy az exportra termelő beruházások továbbra is bővülési üteme miatt a vállalati hitelezés rekordszintű, átlagosan 15 százalékot megközelítő mértékben emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest. Mivel az euróövezeti gazdaságok bővülési üteme mérsékeltnek mondható, alig haladja meg a kettő százalékot, ezért ebben a helyzetben persze mindig kérdés, hogy a mostani profitpánik közben jött-e el az idő a hitelkiáramlást mérsékelni, azaz drágítani a tőkét az exportfejlesztő beruházások számára, miközben a lakossági fogyasztás már rég nem támogatja a GDP-növekedést.

A helyzetet bonyolítja, hogy a gyengülő gazdasági és profitkilátások miatt az úgynevezett "forró" pénzek menekülnek a részvényekből és a dollárból az energia-hordozók rekordárakat döntő szabadpiacára. Ebben a helyzetben félő volt, hogy az EKB kamatemelése hozzájárul a dollár további gyengüléséhez, újabb pénzeket terelve az olajpiac keresleti oldalára. Ez újabb árnövekedést indukálhat, ami tovább növeli az inflációs nyomást. Így rövidtávon a kamatemelés az eredeti szándékkal ellentétes hatással járhat.

Hazai hatások

A negyedszázalékos kamatemelést korábban beárazta a hazai pénzpiac, a döntés a világ többi pénzpiacához hasonlóan megnyugvással fogadták. A döntés bejelentését követően a forint árfolyama némileg emelkedett az euróval szemben, eltűnt az elmúlt napokban elsősorban a török líra okozta bizonytalanság. Hosszabb távon az általunk megkérdezett elemzők a magas hazai kamatszint következtében stabil, a 230-240 forintos tartományban mozgó euróárfolyamot várnak. Ez önmagában kb. egy százalékponttal mérsékelheti a hazai inflációt, ami elkerülhetővé teszi a további MNB alapkamat-emeléseket, amennyiben nem történik újabb drasztikus fordulat az energia-hordozók és az élelmiszerek piacán, és sikerül elkerülni a bérkiáramlás felgyorsulását.