Új adót szeretne Kovács László

Kovács László a londoni üzleti napilap szerint elismerte, hogy az EU-adó ötlete ellenállásba ütközhet néhány tagországban, de közölte, hogy be fogja terjeszteni a javaslatot a brüsszeli bizottság 2009-ig terjedő költségvetési felülvizsgálatának részeként. "A bizottság bizonyosan tesz valamilyen javaslatokat egy EU-szintű adóra" - mondta az uniós tisztviselő a Financial Timesnak. Hozzátette: a legjobb megoldás az lenne, ha ezt az adót a 25 tagországban beszedett áfához kapcsolnák hozzá.

Kelletlenül fogadják

A Financial Times szerint bizonyosra vehető, hogy mind a társasági adóalap-számítás harmonizációját, mind a jövőbeni EU-adót kelletlenül fogják fogadni egyebek mellett Nagy-Britanniában és Írországban, mindkét ország változatlanul ellenez ugyanis mindent, ami alááshatja adószuverenitásukat. Már korábban jelezték kimaradási szándékukat az egységes adóalap-számításból.

Kovács László szerint azonban az uniós költségvetés elfogadtatásáért folytatott tavalyi keserves küzdelem is megmutatta, hogy más megközelítésre van szükség. - Az uniós adó jobb megoldást kínál az EU finanszírozására, mert a hangsúly a továbbiakban nem az egyes tagországok hozzájárulásán lenne, hanem azon, hogy milyen EU-politikákat kell finanszírozni - mondta az adóügyi biztos. Kovács László elvetette az adószuverenitással kapcsolatos londoni és dublini aggályokat is, azzal érvelve, hogy "az adószuverenitást egyes tagországok szent tehénként kezelik".

A különböző társasági adóalap-számítási módszerek felváltása egy közös páneurópai megoldással eurómilliárdokat takarítana meg, és csökkentené a vállalatokra jelenleg nehezedő adminisztrációs terheket. A biztos közölte: tudja, hogy van négy vagy öt olyan tagállam, amely határozottan ellenzi a harmonizált társasági adóalapot, de ennek nincs gyakorlati oka, legalábbis ő még nem hallott olyan konkrét érveket, amelyekkel ezek az országok alátámasztották volna ellenkezésüket. Hozzátette: az adószuverenitás minden tiszteletével együtt is úgy hiszi, hogy a versenyképesség legalább olyan fontos, mint az adószuverenitás, sőt, talán még fontosabb.

Kovács László szerint az adóalap-harmonizáció nem csökkentené a versenyt sem, ellenkezőleg, azt még átláthatóbbá tenné. "Ma egyszerűen értelmetlen összehasonlítani a 12,5 százalékos írországi, a 25 százalékos spanyolországi vagy a 16 százalékos magyarországi társasági adókulcsot, hiszen ha nem ismert, hogy milyen széles az adóalap, akkor (az összevetés) semmilyen információval nem szolgál" - fogalmazott.

A magyar biztos kijelentette: reményei szerint 2008-ig benyújtja a közös adóalapról szóló törvényjavaslatot. Hozzátette ugyanakkor: a közös megközelítés csak az erre hajlandó tagországokra lesz kötelező, azon szabályok alapján, amelyek lehetővé teszik a tagoknak "úttörő csoportok" létrehozását bizonyos kérdésekben, amelyek nem kapnak egyhangú támogatást a 25-ök részéről.