Adósságban úszik Kelet-Európa

Az elmúlt hat évben tízszeresére emelkedett a lakossági hitelek állománya a kelet-közép-európai országokban, míg a megtakarítások kivétel nélkül mindegyikben visszaestek, derült ki a Bank Austria Creditanstalt felméréséből, amelyet a Világgazdaság ismertet.

Bár a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele tekintetében az államok közötti rés évről évre szűkül, a régiós pénzügyi szolgáltatók továbbra is nagy növekedési lehetőség előtt állnak. Mindezt jól tükrözi, hogy míg Szlovéniában a 15 év feletti lakosok 99 százaléka ápol valamilyen üzleti kapcsolatot a bankszektorral, addig Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában ez az arány mindössze 37 százalékra tehető. Ez egyben azt is jelenti, hogy továbbra is nagy tere van a banki termékek térhódításának: több mint 150 millió lakosnak nincs banki kapcsolata a kelet-közép-európai térségben.

Szakadék tátong Kelet- és Nyugat-Európa között a folyószámla-tulajdonosok számát illetően is. Míg Ausztriában a lakosság 93 százalékának van folyószámlája, Romániában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában ez az arány 35 százalék alatt van. Az újonnan csatlakozott tíz uniós tagállamban a lengyelországi 48 és a szlovéniai 89 százalék között mozog a folyószámla-tulajdonosok száma.

Nagy a különbség az országok megtakarítási és hitelfelvételi szokásai között is. A kölcsönt felvett ügyfelek tekintetében a legnagyobb növekedést Románia regisztrálta: négy év alatt 3 százalékról 16 százalékra emelkedett arányuk a 15 év felettiek körében. Hasonló eredményeket ért el Horvátország, Szerbia és Montenegró, valamint Bulgária is. Ezzel egy időben minden kelet-közép-európai országban csökkent a lakossági megtakarítások aránya, a legnagyobb mértékben Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban.

Az okok az elemzők szerint egyszerűek Kelet-Közép-Európában az emberek élvezni akarják az életet, ezért a fogyasztásra, valamint a termékek vásárlására koncentrálnak, s pénzüket folyószámlán tartják a régebben szokásos betétszámlák helyett. A közepes értékű fogyasztási cikkek megszerzéséhez pedig hiteleket vesznek fel. Ez azonban nem igaz minden kelet-európai országra. Míg - a vezető megtakarítónak számító - Csehországban és Szlovákiában a lakosság 56 százalékának van betéte, ez az arány Szerbia és Montenegróban 9, míg Bosznia-Hercegovinában 5 százalékra korlátozódik.

Ezek az adatok ugyanakkor jól tükrözik a pénzügyi szolgáltatások lehetséges irányát is. Az új uniós tagállamok közül Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és részben Magyarországon is elsősorban a szabad idejüket és az egészségük megőrzését finanszírozzák az emberek előtakarékoskodással, míg a déli területeken a fogyasztók sokkal hajlamosabbak a hitelfelvételre.