További Világ cikkek
Nincs elpusztítható infrastruktúra
Két évtizedes háború és belső harcok után az afgán gazdaság romokban hever, iparról nem lehet beszélni. Nem volt sem idő, sem pénz újjáépíteni az infrastruktúrát és a gyáripart.
"Nincs infrastruktúra, melyre csapást lehetne mérni" - idézi a BBC egy pakisztáni brókerecég vezető elemzőjét.
Nincsenek megbízható gazdasági adatok
Az 1979 szovjet invázió után a gazdasági adatok megfogyatkoztak, 1993 után pedig teljesen eltűntek. "Afganisztán önellátó gazdaság, nem mérhető piaci mércékkel" - választolta a BBC érdeklődésére az ABM Amro India vezető közgazdásza.
Az ENSZ 1993-es rehabilitációs akcióterve szerint az afgán gazdaság 1991-92-ben 124,7 milliárd afgánit, 1,72 milliárd dollárt tett ki. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnere Pakisztán, ahová a határ lezárásáig főképpen szőnyegeket, gyapjút, bőrt, szárított gyümölcsöt, hűtőszekrényt és videólejátszókat exportál. A feketegazdaságban a fegyver- és az ópiumkereskedelem a legnagyobb pénzforrás.
Befellegzett a máktermelőknek
Az afgán mezőgazdaságra súlyos csapást mért a tavalyi szárazság, és hogy a tálib kormány úgy döntött, visszaszorítja a máktermelést. Az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrisebb országjelentése szerint a "mákültetvényeket hagyományosan hitelforrásként használták, és most sok gazda nem tudja visszafizetni a korábban felvett hiteleket". A BBC szerint sokan kénytelenek voltak eladni földjüket, sőt, néha lányaikat is, hogy vissza tudják fizetni a hiteleket.
A tálibok nem gazdasági zsenik
Az iszlám állam építésére összpontosító tálibok nem törődnek a gazdasággal, és az embereket magukra hagyták gazdasági problémáikkal."A tálib kormányt nem érdekli a gazdaságirányítás" - idézte a brit napilap az EIU egyik elemzőjét.
Egy pakisztáni napilap beszámolója szerint a tálib vezetés júniusban 82 millió dolláros költségvetést jelentett be. A pénznek több mint feléről a tálib mozgalom vezetője, Mullah Omar dönt, és valószínűleg fegyvervásárlásra fordítja. A költségvetésben 343 ezer dollárt irányoztak elő fejlesztésre, ami az EIU szerint semmire nem elegendő.
A támogatásért hiteleket kap Pakisztán
Mivel sok pakisztáni támogatja a tálibokat és az iszlám fundamentalizmust, egy belső konfliktus súlyos károkat okozhat az ország 60 milliárd dolláros gazdaságának.
Az afganisztáni katonai akció támogatásáért cserébe az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi támogatáscsomagot szervez Pakisztán számára. Wendy Chamberlin, az USA új pakisztáni nagykövete, aki részt vesz a gazdasági segélycsomag részleteinek kidolgozásában, csütörtökön úgy nyilatkozott, "kiállunk barátaink mellett, akik kiállnak mellettünk".
Sajtóértesülések szerint Washington a Nemzetközi Valutalapot, az Európai Uniót, az Ázsiai Fejlesztési Bankot, a Világbankot, a brit és a japán kormányt kéri fel, hogy adjanak meg minden lehetséges támogatást. Emellett tárgyalásokat kezdeményeznek a hitelezőkkel, enyhítsék Pakisztán 37 milliárd dolláros adósságterhét.
Az amerikai kormány a Valutalaptól azt kéri, hogy az 596 millió dolláros készenléti hitel utolsó részletét is bocsássa Pakisztán rendelkezésére, továbbá azt szorgalmazza, az IMF hagyja jóvá Pakisztán számára azt a nagyobb, hosszú távú hitelt, melyről hónapok óta folyanka a tárgyalások. A Guardian információi szerint több milliárd dolláros, igen alacsony kamatozású hitelről van szó.
A Valutalapnak engednie kell az elvekből?
A dolognak persze vanak szépséghibái is, melyekről a Guardian szerint most mindeki csendesen elfeledkezik. Az elmúlt hónapban a Valutalap szakértői azt panaszolták, a pakisztáni kormány nem tesz túl sokat az adóbeszedés javításáért - csupán a lakosságnak 2 százaléka fizet adót -, a korrupt intézményrendszer és a veszteséges állami vállalatok reformjáért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
