Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elmaradásra ítélt mezőgazdaság

2007.05.18. 08:05
Igazságosabb és hatékonyabb rendszert kell kialakítani, ami jobban hozzájárul egy fenntartható európai mezőgazdasági termelés kialakításához, a kis- és közepes méretű birtokok fennmaradásához. Az egyik legfőbb gond az együttműködés, a kooperációk, termelői szerveződések alacsony foka – állapítja meg az Európai Parlamentnek készült jelentés, mely szerint az új uniós tagállamok meződgazdasága elmaradott, az árak közti különbség mégsem okozott feszültséget a piacon.

Az átlagos mezőgazdasági termelési szint az EU-hoz csatlakozott tíz új tagállamban messze az EU-15-ök szintje alatti, a gazdálkodást jobbára alacsony technológiai színvonalú, kevés tőkével működő, önellátó, részidős farmok jellemzik, kivéve részben Magyarországot és Észtországot. Ez abból a jelentésből derül ki, amelyet Tabajdi Csaba, az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága főtagja készített az EU-hoz csatlakozott tíz új tagország mezőgazdasági integrációjáról.

Szociális ágazat

A közelmúltban elfogadott jelentés megállapítja, hogy a mezőgazdaság a tíz új tagállamban kiemelt gazdasági és szociális szerepet tölt be, a szektor súlya itt lényegesen nagyobb, mint a régiekben. Az új tagok egyes vidéki térségeiben a mezőgazdaság szinte az egyetlen megélhetési forrás. A gazdák alacsony tulajdonosi részesedése a feldolgozói és értékesítői hálózatokban komoly akadálya a versenyképességüknek és nagyban hátráltatja a kooperációt és integrációt.

A jelentés szerint 2007-2013 között a tíz új tagállam gazdái - összehasonlítva az EU-15-tel - az összesített mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásoknak hektárra vetítve csak 62-64 százalékát, míg gazdára vetítve 33 százalékát kapják. Az uniós közvetlen kifizetéseket kiegészítő "top up" súlyos terhet jelentett a nemzeti költségvetések számára, több ország (így Magyarország) esetében értékes vidékfejlesztési források átcsoportosításával lehetett csak eleget tenni a 30 százalékos szint elérésének.

Konzervált viszonyok

A majd háromszoros támogatási lemaradás súlyos modernizációs és versenyhátrányt, továbbá piacvesztést jelent az új tagállamok gazdáinak. Az új tagállamok csatlakozása ugyanakkor alig terhelte meg a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését, a régi tagállamok termelői csak 2007-től kapnak kevesebb pénzt (néhány százalékkal), ami alapvetően nem a bővítés, hanem a 2002-es Chirac-Schröder paktum miatti megszorítás eredménye. A jelenlegi KAP-rendszer nem segíti a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának kialakítását, ellenkezőleg, sok tekintetben nem járul hozzá az agrárszektor modernizációjához, ami különösen az új tagállamok számára kedvezőtlen.

A csatlakozás mérlege

Az unió közös mezőgazdasági politikájába bár zökkenőkkel, de nagyobb megrázkódtatás nélkül illeszkedtek be az új tagállamok - állapítja meg a jelentés. Az újak belépésével nem keletkezett zavar az egységes piacon. A régi tagállamok a védzáradékokat egyetlen esetben sem használták fel, sőt még az alkalmazásuk sem merült fel. Emellett a csatlakozással az újak és a régiek egyaránt nyertek.

A régi tagállamok is jól jártak a bővítéssel, kiterjesztették piacukat kelet felé, és megszerezték a feldolgozóipari létesítményeinket. Az új tagállamoknál pedig az EU-nak és az egyszerűsített kifizetési rendszernek köszönhetően az egyes mezőgazdasági szektorokban jelentősen nőttek a támogatások, javult az átlagos jövedelmezőség és stabilizálódtak az árak.

A szigorú uniós előírások következtében javult a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a növényvédelem helyzete. Javaslatok a KAP reformjára Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a Közös Agrárpolitika fennmaradjon - fogalmazta meg Tabajdi. Alapvető európai és magyar cél, hogy a támogatásokat megőrizzük, elkerüljük a KAP renacionalizációját és a társfinanszírozás bevezetését.

Agrárellenes hangulat

Ez ugyanakkor a jelenlegi költségvetési helyzetben, a 2008-2009-es felülvizsgálatkor nem lesz könnyű. Erős "agrárellenes" hangulat uralkodik Európa-szerte, amit a bioenergetika előtérbe kerülése képes lehet érdemben ellensúlyozni. A KAP jelenlegi torzításait, zavarait ugyanakkor meg kell szüntetni. Vannak kedvezményezett (gabonaféleségek, cukor, dohány) és mostoha szektorok (sertés-, baromfi-, zöldség-gyümölcs-, szőlő- és borágazat). Igazságosabb és hatékonyabb rendszert kell kialakítani, ami jobban hozzájárul egy fenntartható európai mezőgazdasági termelés kialakításához, a kis- és közepes méretű birtokok fennmaradásához. Az egyik legfőbb gond az együttműködés, a kooperációk, termelői szerveződések alacsony foka.

A nemzeti és regionális sajátosságok érdemibb figyelembevétele érdekében közösségi szinten rugalmasabb piaci rendtartási szabályokat kellene megállapítani. Erre jó minta lehet a jelenleg tervezési fázisban lévő borreform: a tagállamok a közösségi forrásokat nemzeti borítékokban kapják meg, ebből finanszírozhatják a közösségi intézkedések és szabályok előre meghatározott egyfajta "menüjéből" az általuk szükségesnek tartottakat. Közösségi finanszírozással új, kiegészítő, regionális és átmeneti piaci intézkedéseket kell bevezetni. Elengedhetetlen egy hatékony mezőgazdasági krízis- és kockázatkezelő rendszer megteremtése, közösségi finanszírozással, nemzeti borítékokból. A nemzeti támogatások rendszerének pedig nagyobb rugalmasságot kell biztosítani.

Az új tagállamok számára a SAPS-ról a bonyolult és költséges SPS-rendszerre való áttérés időzítése rendkívül fontos. Érdemes lenne az áttérési határidőt 2013-ra kitolni, és alternatív megoldásként a kereszt-megfelelési (környezetvédelmi, növény- és állat-egészségügyi) szabályok alóli mentességet kiharcolni. A közvetlen kifizetéseket pedig célszerű volna olyan ágazatokra és kedvezményezettekre is kiterjeszteni, amelyek korábban nem részesültek ebből.