Akciótervet készített a G20

2008.11.15. 21:29
Washingtonban a G20-tanácskozás résztvevői akciótervet fogadtak el arról, hogy együttműködnek a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozása terén.

A globális pénzügyi válságról rendezett első világértekezleten a húsz elnök elvállalta, hogy kormányzati szakértőik segítségével megoldást keresnek a pénzügyi piacok szabályozásának és működésének a javítására. A megállapodás tervezete szerint a március végéig kell elkészíteni az új irányvonalakat, amelyeket a következő, áprilisban megrendezendő pénzügyi világcsúcson vitatnak meg. Ezen már az új amerikai elnök, Barack Obama is részt vehet.

Az áprilisi értekezlet helyét nem rögzíti a dokumentum. Nicolas Sarkozy francia államfő azt javasolta, hogy a G20 következő, jövő évi csúcsértekezletét Londonban tartsák. Sarkozy szerint ez logikus lenne, hiszen 2009-ben Nagy-Britannia tölti be a G20-ak soron elnöki tisztét.

Az elfogadás előtt álló megállapodás két részből áll. Az első, ötoldalas elvi fejezet felhívást tartalmaz a kormányok felé, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nemzeti gazdaságok fellendítésére. Ezenkívül szerepel benne a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozásában való együttműködés, a globális szervezetek reformja a segítségre szoruló országok támogatására, valamint a protekcionizmus elutasítása.

A megállapodás szerint a pénzügyminisztereknek a jelenlegihez hasonló váratlan globális válságok elkerülésére konkrét javaslatokat kell tenniük a nemzetközi könyvelési előírások kiigazítására. Hatékonyabb szabályokra van szükség a vállalati eszközök értékelésére, hiszen részben ez a hiányosság vezetett a mostani pénzügyi krízishez.

Hitelesített minősítők

A G20-csúcson a vezetők hitet tesznek minden pénzügyi piac, termék és résztvevő szabályozása és felügyelete mellett. A megállapodásban szerepel a spekulatív fedezeti alapok, valamint a származékos pénzügyi termékek szabályozásának szigorítása is.

A megállapodás második, szintén ötoldalas fele a tulajdonképpeni akcióterv. Ez intézkedéseket tartalmaz az átláthatóság és a felelősségi viszonyok fokozására, a szabályozás javítására, továbbá a piacok megbízhatóságának, a nemzetközi együttműködésnek és a nemzetközi szervezetek reformjának erősítésére. Középtávon ez egyebek mellett a hitelminősítő intézetek szabályozását jelenti.