Az indoklás szerint az aranyrészvényhez fűződő speciális szavazati jogok fenntartása akadályozza a tőke szabad áramlását; ez csak akkor törvényes, ha az ország nemzetvédelmének vagy energiaellátásának biztosítása indokolttá teszi.
A bíróság szerint azonban az Elf esetében - amely egyébként azóta fuzionált a másik francia olajvállalattal, a TotalFinával - az 1993-as kormányrendelettel az aranyrészvényhez biztosított jogok túlmentek a cél eléréséhez, azaz az üzemanyag-ellátás biztosításához szükséges mértéken.
A döntés a gyakorlat felülvizsgálatára kényszerítheti a tagállamokat
A Reuters szerint a döntés ösztönözni fogja a külföldi befektetéseket, amelyek értéke az EU tagországai között már 670 milliárd eurót ért el, és arra kényszeríti az unió tagjait, hogy vizsgálják felül aranyrészvény-gyakorlatukat.
A probléma azért került a bíróság elé, mert az EU brüsszeli bizottsága három tagország esetében keresettel élt az aranyrészvény által biztosított jogok ellen. Portugália ügyében a bíróság ugyancsak helyt adott a keresetnek, kifogásolva, hogy a jogszabály egy kalap alá veszi az EU-n belüli és kívüli külföldi befektetőket.
Belgiumban ezzel szemben a Distrigaz gázszolgáltató és a Société Nationale de Transport par Canalisations vízműcég esetében a bíróság jogosnak ismerte el az állami aranyrészvény fenntartását.A döntés jogi precedenst teremtett, így a brüsszeli bizottság várhatóan más tagországok kormányai ellen is keresetet nyújt be, hiszen a legtöbb jelentős jogokat biztosított magának a korábban monopolhelyzetben lévő cégek részleges privatizációja után.
Spanyolországban a Telefónica távközlési csoport, az Iberia légitársaság, a Repsol olajcég, az Endesa közművállalat, Olaszországban az áramtermelő és -szolgáltató ENEL S.p.A., az ENI S.p.A. olajvállalat és a Telecom Italia távközlési csoport válhat célponttá.