Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az olasz kormány deregulációs programjának részeként mostantól nagyáruházak is forgalmazhatnak nem vényköteles gyógyszereket. Romano Prodi kabinetje ezzel - a taxiszolgáltatások liberalizálása után - újabb szektort tudott megnyitni a fokozottabb verseny számára. Mint azonban az előző esetben is történt, egy komoly engedményt itt is kellett tennie a kormánynak: a nagyáruházi gyógyszereladások szakképzett - és a szervezett érdekvédelmük által hatékonyan képviselt - patikusok ellenőrzése alatt maradnak.
Az olasz szolgáltatói szektorok közül a gyógyszerészet oly mértékben állt az ágazat saját, zárt szabályozási rendje alatt, hogy emiatt az Európai Bizottság is kénytelen volt intést idézni Róma címére. A nem vényköteles készítmények közül például az aszpirin négyszer került többe, mint az Európa legdrágább városának tekintett Londonban. Súlyosbította a helyzetet, hogy az olaszok uniószerte is kiemelkedően nagy gyógyszerfogyasztóknak számítanak, az országban tavaly 487 millió receptet állítottak ki, harmadával többet, mint 2000-ben. A fogyasztás mintegy nyolc százalékát képviselik a felírás nélkül kapható termékek. Ez utóbbiak a reform folytán várhatóan 20-30 százalékkal kerülnek majd kevesebbe a nagyáruházakban, mint a gyógyszertárakban.
A politikai kommentátorokat az aggasztja, hogy Prodi az előre vett két, legkönnyebbnek tekintett reformprogramban (azaz a taxizás és a gyógyszerészet deregulálásában) is engedményekre kényszerült. Mi lesz itt - kérdezik -, ha a kormánynak az ügyvédi, a banki, a közigazgatási szektorral, továbbá az adóügyi, a munkajogi és a nyugdíjreformmal is szembe kell néznie, nem is beszélve az elődje - Silvio Berlusconi - által nagy hányadban uralt médiaszektor megnyitásáról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
