Mindegyik gyors gazdasági növekedéssel igyekszik minél közelebb kerülni a fejlett uniós tagországok gazdasági szintjéhez, eközben az euróbevezetés feltételeinek mielőbbi teljesítésére is törekszik. Mivel azonban ez rögzített, illetve szigorúan menedzselt árfolyamokkal párosul - a három balti ország már belépett a rögzített euróárfolyammal járó ERM-2 árfolyamrendszerbe -, olcsóbbak lettek a külföldi valutákban felvett kölcsönök, ami az euróhitelek gyors növekedéséhez vezetett. Ez fűti az importot és a fogyasztást, így az érintett országok folyó fizetési mérlege 10 százalékos vagy annál is magasabb GDP-arányos hiányt mutat, emellett viszonylag magas az infláció.
Ezt viszont a merev árfolyamok miatt nem tudják kezelni - és ezzel a kör be is zárul. Az így kialakult robbanásveszélyes helyzet kétféle következménnyel járhat: vagy az 1997-es ázsiai valutaválsághoz hasonló valutaárfolyam-zuhanással, vagy a gazdaság stagnálásával.
A hitelminősítő intézet szakértői nem tartanak az előbbitől, mivel uniós tagországokról van szó, amelyeknek olyan európai bankok hiteleznek, amelyek nem vonják ki a tőkéjüket. Az utóbbi azonban bekövetkezhet, ahogyan az Portugália esetében már megtörtént. Az ibériai országban az euró bevezetése előtt gyors GDP-növekedés ment végbe, ám az ország nem tudott alkalmazkodni az ezt segítő világgazdasági fellendülés utáni visszaeséshez, és így napjainkig elhúzódó stagnálásba süllyedt. Ezzel kialakult a Moody's elemzői által portugál szindrómának nevezett jelenség, amelyben egy ország a termelékenység növelését szolgáló hosszú, fájdalmas strukturális reformok végrehajtására kényszerül világpiaci versenyképességének helyreállítása érdekében.
A balti országok gazdaságainak hirtelen lehűlése megkönnyítheti az euró bevezetését, mert elősegíti e konvergenciakritériumok teljesítését. Az euró bevezetése azonban a reáljövedelmek konvergenciáját, azaz emelkedését hozhatja magával, ami kikényszeríti a termelékenység növelését.
Talán nem független a Moody's elemzésében megfogalmazott jelenségektől, hogy a lett központi bank a múlt héten kénytelen volt 65 millió euró eladásával erősíteni az ország leértékelési félelmek miatt meggyengült nemzeti valutáját. Az aggodalmak egyébként az EU-csatlakozást követő gyors életszínvonal-javulás végétől tartó lakosságot is a fogyasztás mérséklésére késztetik - véli a lett nemzeti bank.