A világ tőzsdéi háborút akarnak?

Miután Kofi Annan ENSZ-főtitkár arról értekezett, hogy a szervezet fegyverzetellenőreinek még időre van szükségük, és Blix főellenőr sem tudott tömegpusztító fegyverekről beszámolni, az olajárak azonnal három százalékot estek a New York-i piacon. Londonban márciusi lejáratra szintén olcsóbbodott a nyersolaj. "Bár nem múlt el az aggodalom, a piac most jelezte, hogy a háborús feszültség enyhülését érzékelte" - magyarázta Tim Evans energiaipari elemző.

Az árcsökkenésben szerepet játszott persze az is, hogy a hírek szerint enyhülőben a feszültség Venezuelában, a világ ötödik legnagyobb olajkitermelő országában, ahol az iparág munkásai közel két hónapja sztrájkolnak.

Miután nem sokkal később olyan értesülések terjedtek el az amerikai sajtóban, hogy a hadsereg februárban támadni fog, az árfolyam az elektronikus kereskedelemben egy százalékot erősödött. Ezután történt, hogy Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes a kanadai CBC televízióban kijelentette: "Bagdad bátor és hatékony fogadtatásban részesíti az amerikai csapatokat, bárhonnan is indítják Irak elleni támadásukat". Irak a szomszédos Kuvaitot sem kíméli, ha az amerikai csapatok onnan támadnak - tette hozzá. Az olajár a szabadpiacon az interjú elhangzása után ismét emelkedett.

Vérszomjas börze

A tőzsdék pont ellentétesen reagáltak a Blixtől és Annantól érkező hírekre, amennyiben a világ minden részén aránylag nagyot estek az indexek. Bár a világ gazdasági elemzői egyelőre igen eltérően ítélik meg, hogy egy esetleges háború hogyan hatna a világgazdaságra, az utóbbi időben több tanulmány is egy gyors háború pozitív hatásait taglalta.