Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az indítvány elfogadása óriási jelentőségű volna Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, valamit Ciprus és Málta számára, hiszen az EU ezzel határozottan állást foglalna amellett, hogy 2004-től az unió teljes jogú tagjaivá válhatnak, s az év júniusában már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon.
A bővítés legnagyobb akadálya az, hogy nem csupán a tagok és a tagjelöltek között nincs megállapodás a közvetlen agrártámogatásoknak az újonnan belépőkre való kiterjesztéséről, de maguk a tagok sincsenek egységes állásponton. A spanyol javaslat ezért azt is tartalmazza, hogy a tagállamok halasszák el a döntést ez ügyben: a sevillai csúcson határozzák meg a csatlakozási tárgyalások befejező szakaszának menetrendjét, ám ettől a tagok még tovább folytathatnák a közvetlen támogatásokról folyó vitát.
Vita az agrártámogatásokról
A tagok közül főképp Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy miután a direkt támogatások a közösségi joganyag részét képezik - amire a spanyol indítvány is rámutat -, az újonnan csatlakozókkal szemben nem lehet diszkriminációt alkalmazni. A másik oldalon az EU-büdzsé nettó befizetői - mindenekelőtt Németország - azzal érvelnek, hogy a közös agrárpolitika (CAP) reformja nélkül a támogatások kiterjesztése túl nagy többletterhet jelentene számukra. Gerhard Schröder kancellár a hét végén úgy nyilatkozott, hogy országa - amelynek a tíz új tag belépésével évi 8 milliárd euróval kellene növelnie hozzájárulását az EU-költségvetéshez - a jelenleginél nagyobb befizetést nem engedhet meg magának. Joschka Fischer külügyminiszter a tegnapi ülésen kiállt a 2004-es bővítés mellett, de leszögezte, hogy ehhez a CAP reformja szükséges - jelentette a Reuters.
Business Talks '24
Üzleti konferencia