Mátyás
-6 °C
1 °C

Pofon a borreformtervezetnek

2007.02.15. 14:42
Jelentősen átalakítaná a világtermelés hatvan százalékát adó európai borászatot az Európai Bizottság tervezete, ám az Európai Parlament szerint a javaslat koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet. A képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem.

484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európai Parlament csütörtökön a görög Katerina Baceli által szerkesztett jelentést, amely határozott kételyeket és komoly kifogásokat fogalmaz meg az EB borreformtervével kapcsolatban. A döntés ugyanakkor nem kötelező érvényű, hanem véleményadó jellegű.

Tömeges kivágás

A képviselők szerint az európai borágazat fő reformcélja az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tétele kell legyen, anélkül, hogy az piacveszteséggel járna a nemzetközi piacokon. Ezzel szemben "a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás tervét makacsul javasló forgatókönyv indokolatlan támadást intéz az európai borászati örökség ellen, a legérzékenyebb termelési övezetekben, és alkalmatlan az európai túltermelés elkerülésére és az ágazat versenyképességének megerősítésére" - áll a Baceli-jelentésben.

A képviselők úgy vélik, az Európai Bizottság az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely a termelés néhány nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, következésképpen veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét és számos európai régió gazdasági, társadalmi és kulturális gazdaságát.

Első pillér, második pillér

A jelentés szerint ésszerűtlen a pénzeszközök áthelyezése a közös agrárpolitika első pilléréből a második pillérbe (vidékfejlesztés), ami a regionális fejlesztési programok általi társfinanszírozást vonná maga után. Ezt az EP szerint csak fokozatosan, két szakaszban szabad megvalósítan. Az első szakaszban (2008-2011) a cél a piac egyensúlyának visszaállítása, megtisztítása, a termelők és a borvidékek megerősítése.

Az EP jelentős többséggel elutasította azt a módosító indítványt, amely szerint a parlament arra szólított volna fel, hogy a költségvetést történelmi kritériumok alapján előzetesen osszák fel a borágazatra vonatkozó támogatási és fejlesztési programok között.

A lepárlás marad

A túltermelt bor lepárlásának megszüntetésére irányuló javaslat óriási mennyiségű bor előállításához vezet, ami erős zavarokat okoz majd a regionális és az európai piacon és problémákat idéz elő a régiókon belül - vélik még a képviselők. A jelentés emlékeztet: a borlepárlást eredetileg kizárólag sürgősségi intézkedésként vezették be, de később a borpiac közös szervezésének legköltségesebb és legvitatottabb részévé vált. A képviselők elutasítják a lepárlási mechanizmus és más piactámogatási intézkedések azonnali eltörlését; szerintük e rendszereket egy ésszerű átmeneti időszak alatt, fokozatosan kell megszüntetni.

A képviselők értékelése szerint "a bizottsági közlemény az ágazat termelését, illetve az ágazatban dolgozó munkaerő csökkentését szolgáló intézkedésként a hangsúlyt a kivágásra helyezi, a termelésnek a kínálat és a kereslet szabályozása általi ellenőrzésének ösztönzése helyett". A jelentés szerint "a termelésből való végleges kivonás kezdeményezésének a termelő döntésén kell múlnia", objektív közösségi kritériumok alapján.

Bor látszatát keltheti

További érdekességként a szöveg javasolja: az Európai Unióban nem megengedett borászati gyakorlatok alkalmazását világosan fel kell tüntetni azon behozott italok címkéjén, amelyek bor látszatát kelthetik.

A parlament szerint a reform végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni a bortermelésben aktívan részt vevő Kína folyamatosan fejlődő piacát, valamint egyéb új bortermelő országok - például Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, Kanada és Dél-Afrika - termelésének növekedését, a WTO keretében a dohai forduló jogcímén folytatott nemzetközi tárgyalásokat, valamint a közös agrárpolitika (KAP) jövőjét.

Mélyreható, radikális reformot

A jelentés kedd esti vitájában két magyar képviselő szólalt fel. A néppárti Glattfelder Béla szerint "a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása". A képviselő úgy vélte, "amennyiben a kivágás támogatására sor kerül, ennek azokra a régiókra kell koncentrálnia, ahol jelenleg is a felesleget termelik". Glattfelder azt mondta, "ha olyan területeken kerül sor a kivágásra, ahol egyébként eddig képesek voltak a saját fogyasztásukat megtermelni, de ezután már nem lesznek, valószínű, hogy a harmadik országokból származó importot fogják növelni".

"Mi is reformot akarunk: mélyreható, radikális reformot" - ezt a szocialista Tabajdi Csaba mondta ugyanott, aki szerint a vita abban van, hogy "mi nem akarjuk a kivágást akkora súllyal szerepeltetni, mert minden pártban egyetértés van, hogy a kivágás mellett legalább annyira fontos a szerkezetváltás és a modernizáció". A jelen lévő Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztoshoz szólva Tabajdi kijelentette: nagy a veszély az új tagállamok számára, hogy a szegény gazdák túl sokat vágnak ki, és ez tovább növeli az újak problémáját. A képviselő úgy vélte, ezért kell minden pénzt betenni a nemzeti borítékba.

A képviselő szerint súlyos diszkrimináció lenne az új tagállamok számára, ha igaz az, hogy 20 százalékot területi alapon, 80 százalékot történelmi referenciák alapján osztanának ki a tagállamoknak.