Tíz évre befellegzett nekünk

A magyar vállalatvezetők a legpesszimistábbak az Európai Unióhoz az elmúlt időszakban csatlakozott országokban. A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég legújabb tanulmányából általában is az derül ki, hogy a magyar vállalatvezetők visszafogottak, és alig-alig számítanak pozitív eseményekre 2016-ig.

"Az elkövetkező tíz év kritikus lehet az európai gazdaság szempontjából, amely az EU-bővítés során megerősödött ugyan, de még nem áll biztos győzelemre a globális versenyképességi versenyben. Ezen háttér előtt a közép-kelet-európai nagyvállalatok vezetői általában fellendüléssel számolnak. A magyarok, akik jellemzően az aktuális helyzet feladataira fókuszálnak, sokkal kritikusabban látják a jövőt" – fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója.

A Roland Berger az elmúlt év végén készítette el "Közép-Európa 2016: forgatókönyvek, trendek és perspektívák" című tanulmányát, amelynek során hat országban 140 első számú nagyvállalati vezetővel – köztük 16 magyarral – készítettek többórás interjút. Emellett 450 tőzsdén jegyzett cég adatait, 12 meghatározó gazdasági szektor fejlődését és a legfontosabb makrogazdasági mutatókat elemezték.

Lengyel, horvát, román bizakodás

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a legoptimistábbak a lengyel, a horvát és a román vállalatvezetők voltak, "optimizmusindexük" meghaladta a két pontot. Az utóbbi két ország értékelése talán az EU-s csatlakozás eufóriája miatt sem meglepő. Ezzel szemben a magyar vezetők szerint csak mintegy feleennyire (1,16) jók az esélyeink, míg a –5-től +5-ig terjedő skálán a térségi átlag 1,85 volt.

A magyar vállalatvezetők jelenleg a magyar gazdaság helyzetét látták a legsötétebben: az EU (0,8), az európai vállalatok (0,5) és saját cégük (1,5) helyzetét is jóval optimistábban ítélték meg, mint a magyar gazdaságét (–0,2). Középtávon már jobbnak találták a perspektívákat a magyar cégvezetők, bár a megkérdezettek között még mindig ők voltak a legvisszafogottabbak. Magyarország esélyeit arra, hogy 2016-ban jó helyzetben legyen gazdaságilag 1,7-re értékelték, ezzel szemben az EU25, valamint saját vállalatuk jövőjét is 1-esre osztályozták.

Az üzletmenetet általában pozitívan ítélték meg a megkérdezettek, s többségük – bár valamivel a közép-kelet-európai átlag alatti mértékben – az üzleti volumen növekedésével számol. Jól kivehető volt azonban, hogy a menedzserek véleménye szerint Magyarországon ez már csak a hatékonyság növelésével valósulhat meg, hiszen az interjú során a legtöbben úgy vélték, hogy az elkövetkező tíz évben csökken (a saját cégüknél a) munkahelyek száma.

A térségi növekedés lassulása várható

A Roland Berger szakértői rámutatnak, hogy a közép-kelet-európai térségben tapasztalható növekedési ütem 2010-től lassul majd. Magyarország 2000 és 2005 között éves szinten átlagosan 4,5 százalékos, a térségi átlagot meghaladó növekedést ért el. A tanácsadó cég becslése szerint ez az ütem 2011 és 2016 között 3,1 százalékra esik majd vissza, ami már csak 1-2 százalékponttal haladja meg a nyugat-európai fejlődési ütemet. Mindez azt jelenti, hogy 2010-től az EU fejlettebb és fejletlenebb régióit elválasztó "fejlettségi olló" lassuló ütemben záródik majd.

A tanulmány készítői az adatok elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a közép-kelet-európai országok továbbra is vonzó befektetési célpontot jelentenek majd. Azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugat-európai színvonalhoz képest relatíve magas képzettségi színvonal, illetve az alacsonyabb órabérek hatása csökken, és hosszú távon a versenyelőny eltűnik.

Változatlanul problémát jelent a térség országaiban tapasztalható infrastrukturális helyzet. A menedzserek elsősorban a hatékony gazdasági struktúrák és intézményrendszer hiányát, a mezőgazdaság nehézségeit és az egészségügyi rendszer problémáit említették. A humán erőforrás tekintetében pedig legfontosabb sikertényezőként a nyelvi és kommunikációs képességeket megemlítve kiemelték, hogy ezen a területen milyen nagy mértékű az elmaradottságunk.

Növekedés csak a térségben

A közép-kelet-európai vállalatok többsége – a tanulmány során a térség legnagyobb cégeit kérdezték – növekedési stratégiáját a regionális terjeszkedésre építi. A magyar cégek többsége ezen belül konszolidációs időszakban van, s többnyire defenzív stratégiát valósít meg. A magyar vállalatvezetők tettek a legerősebben hitet a belföldi piac jelentősége mellett.

A térségben található cégek növekedésüket ügyfélkörük szélesítésével és termékpalettájuk bővítésével kívánják megvalósítani &ndash> szemben például a megkérdezett osztrák cégekkel, amelyek főleg a külpiaci növekedésben bíznak. "Véleményünk szerint kirajzolódik egy olyan tendencia, hogy a közép-kelet-európai térség gazdasági értelemben jobban össze fog nőni, egyre erősebb lesz a régión belül vállalati összefonódások nagyságrendje" – összegzett Schannen Frigyes.

Jönnek az oroszok

A gazdasági növekedés legnagyobb gátja a régióban a működőtőke hiánya. Ezen csak valamelyest segített az elmúlt években tapasztalható tőkebeáramlás, amely azonban a Roland Berger szakértőinek véleménye szerint a térségen belül az elkövetkező időszakban új célpontokra, elsősorban Délkelet-Európára, főleg Romániára irányul majd. Friss tőke elsősorban a nyugati befektetőktől érkezett eddig, ezután azonban a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben jelennek meg majd az oroszországi befektetők.