Brüsszel kárpótolná a globalizáció áldozatait

A brüsszeli elképzelés szerint az alap átképzéssel, jövedelemkiegészítéssel segítene azokon, akik elvesztették állásukat, a támogatás maximum 18 hónapig lenne igénybe vehető. Kérdés azonban, meghatározható-e egyértelműen, hogy adott cég azért kényszerül-e munkahelyek megszüntetésére, mert nem tud megfelelni a globalizáció kihívásának.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján óvatosan elkerülte, hogy konkrét esettel kelljen példálóznia, bár azt kijelentette, hogy ebből az összegből nem juthatnak támogatáshoz azok, akik azért veszítették el állásukat, mert cégük az EU-n belül állt odébb. Más a helyzet, ha a tömeges elbocsátást a termelés EU-n kívülre történő áthelyezése okozza. Mivel nincs általános recept, minden esetet egyedileg bírálnak el - hangoztatta Barroso.

Bár az Európai Bizottság elnöke igyekezett kizárni, hogy a támogatás egy adott teljes szektornak szóljon, nehéz lesz ellenállni az európai textilipar nyomásának, amely joggal hivatkozhat a kínai konkurenciára.

Az EB foglalkoztatáspolitikáért felelős tagja, Vladimír Spidla ugyanakkor ezt azzal hárította el, hogy az alaphoz azok juthatnak, akiket váratlanul ért a globalizációs hatás. A textilipar vagy akár az uniós mezőgazdaság bizonyos ágazatai nem hivatkozhatnak erre, mert a negatív következmények kiszámíthatóak voltak, elvileg lett volna idő fölkészülni.

A kezdeményezést az EU tavaszi csúcstalálkozóján vitatják meg, ahol nemcsak a gumiparagrafusokat kell helyre tenni, de dönteni kell a forrásokról is. Barroso ugyan az EU-kasszában minden évben bent ragadt, felhasználatlan milliárdokból csípne le, ám az nem talált pénz: a tagországok költségvetésében ugyanis számolnak a Brüsszelből rendszeresen visszacsorgó összegekkel.