A két évvel ezelőtti tiszai környezeti katasztrófa hatásai máig tetten érhetők a folyó élővilágában és a Tisza-vidéken élők sorsában. A magyarországi zöldszervezetek szerint egy újabb erdélyi aranybánya fenyegeti hasonló mérgezéssel alföldi folyóinkat. Az RMGC nevű bányacég Verespatakon tervez aranybányát, a környék arany- és ezüstkincsének kitermelése érdekében 225 millió tonna kőzetet kíván megmozgatni. A kőzúzalékból ciánvegyületek segítségével vonnák ki az aranyat, és a zagy, akárcsak Nagybányán, itt is derítőbe kerülne. Az Energia Klub és más szervezetek tiltakoznak, mert szerintük az Aranyoson és a Maroson keresztül megismétlődhet a katasztrófa.
Ledarált hegyek
Kent E. Lupberger, a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) menedzsere elismerte, hogy a román kormány nem hivatalos formában felkérte az IFC-t a verespataki külszíni aranybánya terveinek vizsgálatára. A leendő vállalkozó, a kanadai Gabriel Resources eközben igyekszik meggyőzni a verespataki lakosságot a bánya áldásairól. A tájat mérges tóval árasztanák el, a környező hegyeket pedig gyakorlatilag ledarálnák és feloldanák ciánban.
A Gabriel Resources-nek ennek ellenére sokakat sikerült meggyőznie, amiben Stephanie Roth, az Alburnus Major helyi civil szervezet képviselője szerint segített, hogy a cég a Világbank támogatására hivatkozik.
Kell a cián
Lupberger szerint támogatásról egyelőre szó sincs, az IFC csakis olyan ügyekben vesz részt, amelyek megfelelnek a saját környezetvédelmi, társadalmi és egészségügyi normáinak. Lupberger állítja, a ciánra épülő technológia nélkül az aranybányászat nem gazdaságos. Az egész világon ezt a módszert használják, még az ő hazájában, Amerikában is.
Szerinte lehet ezt úgy csinálni, hogy a környezetnek nem esik baja, és a bányászat befejeztével rehabilitálják a vidéket. Ugyanakkor szerinte rendben van, hogy Verespataknál négy hegyet el akarnak törölni a föld színéről.
Higanyszedés puszta kézzel
Az IFC benne van a perui Yanacocha aranybányában. Tavaly előtt másfél mázsa higany ömlött ki a perui bányához tartozó teherautóból Choropampa faluban az utcára - írja a multinacionális cégek működését figyelő Corpwatch. A higany az ottani aranykitermelés mellékterméke. A cég másnap kezdett intézkedni a kármentésről. Felbéreltek helyi lakosokat, akik szabad kézzel szedték a higanyt a földről.
Lupberger szerint "komoly hiba", hogy a Gabriel Resources alapítója, Frank Timis kétszer volt büntetve heroinnal való kereskedelemért. Frank Timis a cégben csak tíz százalékos tulajdonnal rendelkezik. Különben is, nem ő hozza a döntéseket, hanem az igazgatótanács - tette hozzá.