Pisztolyt kell nyomni a bankárok fejéhez?
További Világ cikkek
A jegybank szerepét betöltõ FED nyíltpiaci bizottsága szerdán (magyar idõ szerint este) az irányadó kamatszintet (Federal Funds Target Rate) 0 és 0,25 százalék közé csökkentette. A közlemény szerint a FED célja a pénzügyi piacok megfelelõ mûködés és a gazdaság serkentése lesz, azaz inflációról már egyáltalán nincsen szó. Emellett minden lehetséges eszközt bevet a monetáris élénkítésre, a következõ lépés pedig a különbözõ értékpapírok, így a hosszabb államkötvények és a kormányszervezetek, így a Fannie Mae és Freddie Mac által kibocsátott papírok, valamint a jelzáloggal fedezett értékpapírok vásárlása lesz, mellyel jelentõs addicionális likviditást fog a rendszerbe pumpálni.
A kommentárok azt hangsúlyozzák, hogy ez eltér a Japán által a 90-es években követett politikáról, mivel a FED nem általában ad korlátlanul pénzt, hanem egyes konkrét eszközcsoportokat céloz meg, és ezeken keresztül növeli a likviditást, egyben serkentve a bankok hitelezési hajlandóságát. Ezzel együtt azonban valójában a korlátlan dollár korszaka lett meghirdetve, ami egyrészt ugyan csökkentheti az amerikai dollár vonzerejét, ugyanakkor olcsóbbá teheti a hitelezést, hiszen a pénznek nem lesz ára – írja elemzésében Móró Tamás, a Concorde elemzési vezetõje. Ez egyben attraktívabbá is teheti a részvényeket, hiszen a tõlük elvárt hozam is kisebb lesz ezáltal.
Ez a részvénypiacon érzõdött is, hiszen a döntést követõen komoly emelkedés indult a részvénypiacon, azt azonban, hogy ez csak a "szokásos" egynapos rally, vagy pedig tartós emelkedés kezdete, még korai lenne megítélni. A végtelen pénznyomtatás a különbözõ véges számú termék, így a részvények árát is emelheti, de egyben meghirdetése annak is a jele, hogy a gazdaságban óriási bajok vannak. Ráadásul az amerikai gazdaság nemcsak ciklikus, hanem nagyon komoly strukturális problémákkal is küszködik, melyek az olcsó pénztõl nem fognak megoldódni, elég az autóiparra gondolni.
A fõ probléma egyébként nem is a pénz olcsósága ma már, hiszen lényegében lényegtelen, hogy 0,25 vagy 0,75 százalék a kamatszint, hanem az, hogy a vállalatok és a fogyasztók számára a hitelek nemhogy olcsóbbak, hanem drágábbak lettek az elmúlt idõszakban. Egy, a Merrill Lynch által készített többelemû fogyasztói hitelkosár kamata 6,5-rõl 8 százalék fölé emelkedett november végére, azaz az olcsóbb pénzt a bankok drágábban próbálják kevesebb számú ügyfélnek folyósítani. Ez pedig tovább nehezíti a gazdasági stabilizációt, és kérdés, hogy mennyire sikerül a bankokat rávenni a hitelezésre. Ha a mostani megoldások sem sikerülnek, akkor már lehet, hogy pisztolyt kell nyomni a fejekhez – írja Móró Tamás.
A korlátlan és olcsó dollár politikája természetesen megtette a hatását a devizapiacokon, hiszen amibõl túl sok van, annak az ára le szokott esni. Az euróval szemben szûk két hét alatt az 1,25-ös szintrõl 1,41 fölé gyengült a dollár, ami egyrészt jelentõs spekulatív pénzmozgásokat takar, másrészt pedig mutatja a befektetõi hit megváltozását: most már sokan gondolják úgy, hogy tartósan 0 körüli szinten maradhat a dollárkamat. Amíg a gazdasági növekedés (és ezzel együtt az infláció) jelei nem mutatkoznak, addig a FED maradni fog az olcsó pénz politikájánál, ez pedig gyengítõ hatással van a dollárra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
