Euró 223 forintért?

A visegrádi négyek csoportjából elsőként Szlovákia vezetheti be az eurót, mégpedig 2009-ben, majd Lengyelország "ér célba" 2012-ben, Magyarország és Csehország viszont csak 2013-tól használhatja az Európai Unió közös fizetőeszközét - állítja az a tanulmány, amelyet az osztrák Erste tulajdonában lévő Ceská Sporitelna cseh takarékpénztár elemzői dolgoztak ki.

Csapás a befektetőknek

A dokumentum leszögezi: ez komoly csapás lehet a befektetők számára, akik milliárd eurókat áldoztak abban a tudatban, hogy a négy állam egyszerre és 2010 előtt belép az eurózónába. Szlovákiát leszámítva a másik három államban alacsony politikai támogatottságot élvez a közös pénznem bevezetéséhez szükséges lépések megtétele, ami főleg a költségvetési hiányok lefaragásának nehézségeiben ölt testet.

Ezzel szemben Pozsony már most megkezdte a tárgyalásokat, amelyek az ERM-2 rendszerbe történő 2006-os belépést szorgalmazzák. Szlovákiában egyedül a 2006 őszi parlamenti választások bonyolíthatják a helyzetet (főleg ha a populista Smer és az arctalan, ám rosszhírű meciari HZDS jutna hatalomra).

Csatlakozási árfolyam

A Ceská Sporitelna elemzői úgy látják, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a négy ország pénzneme éves szinten átlagosan 2-4 százalékot erősödhet az euróhoz viszonyítva. A takarékpénztár prognózisa szerint Szlovákia 36,50 korona szinten rögzíti fizetőeszközét az euróhoz, Lengyelország 3,50 zloty árfolyamnál, Csehország 25,60 cseh koronánál, Magyarország pedig 223 forintnál. Elemzők általában 260 forint körül várják a belépéskori árfolyamot.

Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal szemben, ahol az euró bevezetésének legfőbb kerékkötője a magas költségvetési hiány, a balti államok és Szlovénia számára a magas infláció lehet akadálya az euró 2007-re, illetve 2008-ra tervezett bevezetésének. Észtország, Litvánia és Szlovénia már több mint egy éve tagja az euróbevezetés "előszobájának" tekintett ERM-2 árfolyamrendszernek.

A Reuters elemzői szerint paradox módon részben ez az oka, hogy ezekben az országokban nem sikerült úrrá lenni az inflációs nyomáson: az augusztusig eltelt 12 hónap alatt Észtországban átlagosan 4,1, Litvániában és Szlovéniában pedig 2,7 százalékkal emelkedtek az árak. Algirdas Brazauskas litván kormányfő már jelezte: országa kérni fogja a belépési követelmények enyhítését. A gondolat az euró bevezetését 2008-ra tervező Lettországban is népszerű, ahol augusztusban uniós rekordnak számító, 6,9 százalékos inflációt regisztráltak.