A dánok eurót és teljes európai részvételt akarnak

2002.06.04. 09:04
A legújabb felmérések szerint a dánok nagy többsége támogatja az euró bevezetését. A monetáris unió kérdése mellett a skandináv ország lakóinak többsége pártolja azt is, hogy Dánia az EU bel- és igazságügyi együttműködésében, illetve az európai védelmi politikában is teljes mértékben vegyen részt.
A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a dánok 60 százaléka szeretné, hogy az ország csatlakozzon az eurózónához, és csak 34 százalékuk nem támogatja a pénzcserét.

A jelenlegi adatok szerint a három, nem eurót használó EU-tagállam közül Dániában a legmagasabb a közös európai valuta támogatottságának mértéke. A felmérések szerint Svédországban 50 százalék körüli az európártiak tábora, míg Nagy-Britanniában csupán a népesség harmadánál valamivel többen cserélnék le a fontot euróra.

Mint ismeretes, Dánia először, 1992-ben, a Maastrichti Szerződés elutasításakor mondott nemet az euróra. Második alkalommal, a 2000. szeptemberi referendumon a szavazók 53 százaléka utasította el a közös európai valutát.

Ki az opt-out-ból!

A Gallup felmérése szerint nemcsak a valutaunió, hanem az EU más területén is szorosabb együttműködést szeretnének a dánok. A megkérdezettek többsége támogatja, hogy Dánia szüntesse meg az EU bel- és igazságügyi politikája területén (46 százalék támogató, 31 százalék ellenző), illetve az európai védelmi politika kérdéseiben (53, illetve 28 százalék) élvezett opt-out jogát - írja a dán DROnline.

Az opt-out jog önkéntes kimaradást biztosít az EU tagállamainak bizonyos uniós területek hatálya alól. Dánia opt-outot kapott a valutaunió kérdésében is, eszerint önállóan dönthet arról, hogy csatlakozik-e az eurózónához, vagy sem.

Népszavazás jövőre?

Az ország korábbi külügyminisztere, Niels Helveg Petersen szerint a három területen élvezett opt-out jog mára teljesen kiüresedett, és értelmét vesztette. A kutatás eredményén felbuzdulva a politikus úgy ítéli meg, hogy jövőre népszavazást kellene rendezni a kérdésben. Az ellenzéki szociáldemokraták vezére, Poul Nyrup Rasmussen (nem tévesztendő össze névrokonával, a jelenlegi kormányfő Anders Fogh Rasmussennel) sem zárja ki egy 2003-as referendum lehetőségét.

A DROnline szerint a jobbközép kormány külügyminisztere, Per Stig Moller, és a kormány Európa-ügyi kérdésekkel foglalkozó tagja, Bertel Haarder is bátorító jelzésként üdvözölte a közvélemény-kutatás adatait a július 1-jén induló dán uniós elnökség előestéjén, azonban nem kívántak a népszavazás dátumára vonatkozó találgatásokban részt venni.