Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Romló közép- és kelet-európai kilátások

2008.09.05. 15:38
A társadalom elöregedése, a viszonylag gyenge hatékonyság, a kutatás és fejlesztés alacsony szintje, illetve a szakképzett munkaerő csökkenése miatt romlik a keleti uniós tagországok versenyképessége egy német tanulmány szerint. Magyarországon a középső régió kivételével mindenhol rossz a helyzet.

A kilenc új közép- és kelet-európai EU-tagország igazi gazdasági konjunktúrát élvezhetett az utóbbi években, az alacsony adóknak és bérköltségeknek, illetve a rendelkezésre álló munkaerő elégséges szintjének köszönhetően bőségesen áramlott a külföldi tőke a térségbe, ám a folyamat 2030-ig meg fog fordulni, és fokozatosan a nyugat-európai régiók válnak vonzóbbá a befektetések szempontjából - állítja a demográfiai változásokat vizsgáló rostocki kutatóközpont. 

Az intézet tanulmánya szerint, amelyet a Die Presse osztrák napilap pénteki számában ismertetett, a szóban forgó országoknak komoly belső problémákkal kell szembenézniük. Munkatermelékenységük már most a régi EU-tagállamok magas fejlettségű régióié mögött kullog, lakosságuk egyre öregszik, és számos régióban drámai mértékben zsugorodik. A kutatás és a fejlesztés szintje sok helyütt nem kielégítő, és a magasan képzett munkaerőből is hiány mutatkozik. Mindez együtt magas kockázatot képez a jövőbeli befektetésekre nézve - vonta le következtetését a kutatóközpont, amely az Európai Unió területét 264 régióra bontva vizsgálta meg a demográfiai változások hatását. 

Prognózisának elkészítésekor olyan tényezőket vett figyelembe, mint népességalakulás (a lakosság száma és összetétele), a munkaerő termelékenysége, a magasan képzett emberi tőke aránya, a kutatás és a fejlesztés szintje. Ezek alapján Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária jelentős része a "magas rizikójú" besorolást kapta a jövőbeli kilátásokat illetően, de Lengyelország és a balti államok bizonyos régiói is ebbe a sávba esnek. Ezekben a körzetekben a fő gondot az alacsony munkatermelékenység, a korosodó lakosság és a folyamatosan apadó munkaerő-állomány képezi. A tanulmány szerint a térségben találhatók olyan régiók, amelyekben a munkaképes lakosság (20-64 év közöttiek) nagysága a jelenleginek a felére fog csökkenni 2030-ra. 

Tovább szélesedhet a régiók közötti szakadék

Az intézet egyidejűleg felhívta a figyelmet az egyes régiók közötti tetemes különbségekre. Így például míg Szlovákia keleti vidékein elegendő lesz a munkavállalók száma a 2030-ig terjedő időszakban, addig a főváros környékét felölelő, magas fejlettségű körzetben már most kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Hasonló a helyzet Magyarországon, ahol a közép-magyarországi régió kivételével szinte az összes többiben nem lesz elégséges számú munkaerő, illetve magas képzettségű emberi tőke.

A szerzők egyébként úgy látják, hogy a fővárosi régiók kivételt képeznek a magas kockázati minősítés alól a kilenc újonnan csatlakozott  EU-országban. Az emberi tőke szempontjából például Budapest, Bukarest, Pozsony, Prága és Varsó semleges vagy jó kilátási besorolással rendelkezik. 

Az elemzés szerint a vizsgálat tárgyát képező 264 régió közül 183-ban fel fognak gyorsulni a demográfiai változások, és a hosszabb élettartam ellenére tizenegy EU-tagállamban fogy majd a népesség. A "régiek" közül Portugália, Olaszország és Görögország van a legrosszabb helyzetben. Ezzel szemben - minden tényezőt összevetve - a legfényesebb "jövő" Hollandiára, Luxemburgra, Belgiumra és Írországra vár: a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások nagysága, a munkatermelékenység jó szintje és a viszonylag stabil népességalakulás a rostocki intézet megítélése szerint rózsássá teszi számukra a kilátásokat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!