A több ezer társát is képviselõ fõ vádló az egyik kisrészvényes. A panaszosok szerint Európa és a világ egyik legtekintélyesebb távközlési cége a vállalat tõzsdére vitele idején a ténylegesnél szebb képet festett saját helyzetérõl, s ennek következtében a részvényesek a késõbbiekben jelentõs árfolyamveszteséget szenvedtek.
A 17 ezer kisrészvényes azzal a gyanúval élt, hogy a Deutsche Telekom 1999-2000-ben, a privatizálás akkori szakaszában nem helyénvaló adatokat közölt a cég befektetési terveirõl, illetve ingatlanjainak értékérõl. Ennek következtében pedig a késõbbiekben erõteljesen zuhant a részvények árfolyama, s ennek következtében tetemes veszteség érte õket.
Vezéreket idéztek meg
A minden bizonnyal maratoni bírósági tárgyalásra számos ex- és jelenlegi Telekom-vezért idéztek meg, köztük Ron Sommer akkori vezérigazgatót, Hans-Dietrich Winkhaust, a felügyelõ bizottság volt elnökét, valamint Karl-Gerhard Eick akkori pénzügyi igazgatót, aki ma is a vállalat vezetõségéhez tartozik. Értesülések szerint csupán május végéig mintegy 20 tárgyalási fordulót terveznek.
Az elõzmények a Deutsche Telekom privatizációjának 1999-2000-es szakaszára nyúlnak vissza. A Telekom-részvényeket akkor 66,50 euróért - az elsõ vásárlóknak pedig 63,50 euróért - jegyezték. A kereslet olyan óriási volt, hogy 3,5-szeres túljegyzés történt, s kereken 15 milliárd euró (mai árfolyamon 3800 milliárd forint) folyt be a cég kasszájába.
Nem sokkal a jegyzés után azonban "lealkonyult" a részvényeknek, s 2002 óta azok árfolyama 20 euró fölé valójában soha nem emelkedett. Ez indította a részvényeseket arra a feltételezésre, hogy a cég a papírok kibocsátása idején a valóságosnál jóval derûlátóbb képet festett saját helyzetérõl, amit a vád képviselõi most a csaknem 70 oldalas vádiratban igyekeztek alátámasztani.
20 milliárd forintra perlik
A befektetõk szerint az ingatlanvagyont akkor szándékosan túl magasra értékelték, s ezáltal rendkívül magasan szabták meg a részvények árát. A vád másik fõ érvelése a VoiceStream amerikai mobilszolgáltató 2001-ben történt megvásárlása, ami állítása szerint túl magas áron történt. A Telekom akkor 34 milliárd eurót fizetett, fõként részvényekben, amit a kritikusok már abban az idõben is sokalltak. Amennyiben a vételi árról az illetékesek már a részvények 2000 májusában, illetve júniusában határoztak, a vád képviselõi szerint ezt közölniük kellett volna.
Az úgynevezett "mintapanaszos" kártérítési követelése egyébként 1,65 millió euró, az összkövetelések nagysága pedig meghaladja a 80 milliót, vagyis a 20 milliárd forintot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
