Ez a becslés a hat hétig tartó 1991-es első öbölháború költségein alapul; Nagy-Britannia akkor is - csakúgy, mint most - 45 ezres haderőt, és a jelenlegihez hasonló számú hajót, repülőgépet és harckocsit vezényelt a Perzsa-öbölbe. Az akkori közvetlen háborús költség 2,5 milliárd font - mai árakon 3,3 milliárd font - volt.
Egy lényeges különbség azért volt: akkor a költségek négyötödét a szövetségesek állták, köztük az iraki megszállás alól felszabadított Kuvait maga, továbbá Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Németország és Japán.
A 3,5 milliárd fontra becsült mostani költség azonban akkor sem jelentős a brit gazdaság méretéhez képest, ha London ezúttal a teljes összeget maga lesz kénytelen vállalni. Az áprilissal kezdődő új pénzügyi évben a központi kiadások értéke 455 milliárd font lesz, 41,5 százaléka a hazai össztermék értékének - írta a The Economist legfrissebb megjelent száma.
A végső számla 25 milliárd font is lehet
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének egyik idézett szakértője szerint azonban az előzőnél hosszabb háború havonta 750 millió fonttal emelné a számlát.
A The Economist szerint azonban Gordon Brown pénzügyminisztert leginkább a háború után beérkező számlák aggasztják. A brit hadsereg jó eséllyel a békefenntartásnak is részese lesz, és a koszovói tapasztalatok szerint egy 10 ezer fős békefenntartói alakulat működése évente 1,6 milliárd fontot emészthet fel. London várhatóan az újjáépítési költségekhez és a humanitárius segélyekhez is hozzájárul; ezek együtt összesen 25 milliárd fontot is kitehetnek.
A lapnak nyilatkozó költségvetési szakértők szerint, ha az iraki háború utóélete folyamatosan magas kiadásokkal jár, azt Nagy-Britannia már csak kiadási megszorításokkal vagy adóemeléssel lesz képes fedezni.
Jelenleg a brit nemzeti jövedelem 2,3 százalékát fordítják védelmi kiadásokra; 15 éve ez az arány még 4,4 százalék volt. Az iraki költségek állandósulása esetén azonban a védelmi kiadásokat valószínűleg a következő három pénzügyi évre meghatározott 1,2 százalékos évenkénti reálnövekedésnél nagyobb mértékben kell emelni - írta a The Economist.