Olga, Liliána
20 °C
35 °C

A Világbankkal vitáznak a magyar bioetanolosok

2008.07.31. 14:55
A legutóbbi, július elején tartott G8 Csúcs előtt került napvilágra az a Világbank jelentés, amely elsősorban a bioüzemanyag-programokat okolta az élelmiszer-árrobbanásért. Az üzletben érdekeltek és független agrárszakértők ezt máshogy látják.

A Világbank elemzése szerint az élelmiszerárak 2002 januárja és 2008 februárja között 140 százalékkal emelkedtek, ebből számításaik szerint 20 százalékot a gyenge dollár, 15 százalékot az olajár emelkedése okozott. A maradék 105 százaléknyi árnövekedés teljes egészében a bioüzemanyagoknak köszönhető. A Magyar Bioetanol Szövetség által készített állásfoglalás vitatja ezt. A bioetanolosok szerint a tanulmány egyáltalán nem veszi figyelembe a megemelkedett ázsiai húsfogyasztás hatásait; figyelmen kívül hagyja az amerikai statisztikákat, melyek a megnövekedett búzaültetést mutatják; átsiklik az emelkedő energiaárak az élelmiszerárakra gyakorolt árfelhajtó hatűsán; elfeledkezik a rövid-távú export tilalom és spekuláció hatásairól; valamint a dokumentum teljes mértékben mellőzi említeni a gazdáknak szánt előnyöket.

A kereslet bővülésével nőtt a termőterület és a termelés is

A Világbank elemzése szerint a teljes amerikai kukoricatermés növekedés a vizsgált időszakban a bioüzemanyag (bioetanol) termelést szolgálta. Ezzel szemben az USDA (mezőgazdasági minisztérium) statisztikája szerint az amerikai kukoricatermés növekedés a vizsgált időszakban fele részben szolgálta a bioüzemanyagok gyártását, a többi az élelmiszer és takarmány ágazatban hasznosult – állítja az MBSZ. A különbség 30 millió tonna, ami jelentősnek mondható.

A Világbank szerint a búza vetésterülete világszerte csökkent a kukorica és a repce vetésterülete javára, búzahiányt és árnövekedést eredményezve. Ezzel szemben az MBSZ úgy érvel, az amerikai mezőgazdaságban nemcsak a kukoricatermés területe nőtt, hanem a szója- és a búzatermés területe is. Az Európai repce vetésterület növekedés elsősorban éppen a kukorica rovására történt. Európa egyéb nagy gabonatermelő területein, mint Kazahsztán és Ukrajna, ugyan nőtt a repce vetésterülete, de ez elhanyagolható a búza vetésterületéhez képest (pl. 13 millió hektár a búza vetésterülete Kazahsztánban 200 ezer hektár repcés területtel szemben). A bioetanolosok szerint az egyetlen környezeti problémát a brazil búza, kukorica és szója vetésterületének növekedése jelenti, amelynek nagyrészt rét, legelő és erdő volt a forrása.

Spekuláció, aszály, növekvő élelmiszer-fogyasztás

A Világbank szerint a rizs áremelkedése és export tilalma is a bioüzemanyagoknak köszönhető. 2006-2007-ben Thaiföld és Vietnám, a két legnagyobb rizsexportőr, nagyon rossz termést takarított be, ami csökkentette ezzel az exportálható mennyiséget. Az MBSZ viszont úgy érvel, a rizs ismert módon nem szolgál bioüzemanyag gyártása céljára, és a talaj és éghajlati adottságok miatt nem versenyzik a vetésterületért a kukoricával, búzával és az olajos növényekkel sem. Ugyanakkor a spekuláció fő célpontja a rizs volt, ami az előzőek szerint nem függhet össze a bioüzemanyagokkal.

Az Ausztráliában 2006-2007-ben tapasztalt aszály okozta, helyi szinten 60 százalékos elérő terméskiesés a búza világkereskedelem 4 százalékát érintette. Az MBSZ szerint a Világbank szakértői arról is megfeledkeztek, hogy Ausztrália az USA után a világ második búza exportőre, így az aszály jelentősen felfelé mozgatta a búzaárakat.

A több mint 2 milliárd tonna gabona termelési költségére erőteljes hatással van az energia emelkedő ára, amely minden mértékadó szakértő szerint lényegesen meghaladja a Világbank szakértője által számított 15 százalékot.

Összetett okok a független szakértők szerint

Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. elemzőcég vezetője szerint az élelmiszerárak robbanása mögött nem egy kizárólagos ok van, hanem több, rangsorba nem helyezhető tényező szerencsés vagy inkább szerencsétlen találkozása áll. A fentieken (bioüzemaanyagok, spekuláció, gyenge dollár, energiaárak, aszály, ázsiai kereslet növekedése és átalakulása) túl megemlítette azt, hogy 2006-ra az olajos növény és gabonakészletek a kritikus szintre estek. A kínai és az indiai fogyasztás mellett az orosz is jelentősen bővült. A globalizáció következtében egyre jobban koncentrálódik a feldolgozóipar és a kereskedelem.  A WTO tárgyalások lelassulása, a vámok lebontásának elmaradása is az árcsökkenések ellen hat. Az energiaárak mellett a termeléshez szükséges ipari termékek ára is jelentősen (pl. itthon a műtrágyáé 50 százalékkal) emelkedett az elmúlt két évben, így költség oldalról is nyomás alá kerültek az élelmiszerárak.

Az árnövekedés pozitív hatásai

A Bioetanol Szövetség véleménye szerint a fejlődő országokban ez az áremelkedés először tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelők olyan áron adhatták el termékeiket, amelyek arra ösztönözték őket, hogy többet termeljenek, fordítsanak figyelmet a magasabb minőségű vetőmagokra, a technológia betartására, a hozamok és a termelés növelése érdekében. Erre a tényre, mint pozitív fejleményre különösen a FAO (Food and Agriculture Organization - az ENSZ élelmiszerekkel és mezőgazdasággal foglalkozó szervezete) júniusban tartott konferenciáján hívták fel a figyelmet. A konferencián a növekedő igények miatt a világ élelmiszertermelésének 50 százalékos emelkedését jelezték 2030-ig, ami csak a fejlődő országokban történő termelésnövekedéssel és annak növekvő nemzetközi támogatásával lehetséges.

Mindemellett azonban a mezőgazdasági termékek árai kevésbé növekedtek, mint az energia vagy a nyersanyagok az elmúlt 5 évben. A megnövekedett bioüzemanyag hozzáférhetőség segíti az ellátás és a kereslet egyensúlyát, egy nemrég kiadott Merrill Lynch dokumentum szerint a bioüzemanyagok 15 százalékkal lejjebb tartják az olaj árát – emlékeztett az MBSZ.