Izsó
20 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Súlyos élelmiszerválság közeleg

2009.01.27. 10:47
Súlyos élelmiszerválság kockázatával kell szembenéznie a világnak, ha a kormányok nem tesznek azonnali lépéseket a klímaváltozás és a vízhiány mezőgazdasági hatásainak mielőbbi mérséklésére – írja a Financial Times egy tegnap közzétett brit tanulmányra hivatkozva.

A Chatham House nevű londoni agytröszt Financial Times által idézett elemzése szerint az élelmiszerárak jelenleg tapasztalható esése átmeneti jelenség, amely a világgazdasági válság mérséklődésével véget fog érni és áremelkedésbe fog átcsapni. Azokat érinti majd súlyosan ez, akik magas importfüggőségű országban vagy szegénységben élnek.

A tanulmány az ENSZ-tisztségviselők és agrárminiszterek hétfőn kezdődött közös, madridi tanácskozására készült el. Az értekezlet arra a következtetésre juthat, hogy a tavalyi áremelkedés okozta élelmiszerválság – nyomában az egymilliárd éhezővel – korántsem ért véget. A világgazdasági válság nagyobb munkanélküliséget és csökkenő jövedelmeket eredményezhet, s ezúttal ez taszíthatja az éhezők sorába emberek százmillióit – áll Alex Evans, a Chatham House munkatársának írásában.

A mezőgazdasági árak – elsősorban a rizsé és a gabonáé – tavaly rekord szintre ugrottak, kiváltva ezzel, hogy Haititől Bangladesig és Egyiptomtól Kamerunig éhséglázadások sora robbant ki számos országban, a Szaharától délre fekvő afrikai országok közül pedig több mint harmincnak élelmiszersegélyért kellett folyamodnia.

Josette Sheeran, az ENSZ világélelmezési programjának vezetője azonban nem számít arra, hogy enyhülni fog "a világ éhsége", szerinte ugyanis az idei év legalább olyan nagy kihívásokat fog hozni e téren, mint a tavalyi, amikor adataik szerint 40 millióval, immár 963 millióra nőtt az alultápláltak száma a világon.

Nem adnak okot bizakodásra a legújabb történések sem, amelyek már a lefelé mutató trend megfordulását mutatják: december óta számos élelmiszer ára emelkedett, a búzáé például 15, a kukoricáé 17, a szójababé pedig 22 százalékot. A többi nyersanyaggal ellentétben az élelmiszer árai nem estek vissza drasztikus mértékben, és jelenleg is magasabb szinten tartózkodnak, mint egy-másfél éve.

Középtávon ráadásul a földterületekért és az ivóvízért folytatott harc, egyes fejlődő országok növekvő népessége és fogyasztási igénye, illetve a globális éghajlatváltozás kiszámíthatatlan folyamatai tovább lökik majd felfelé az élelmiszer-árakat.

Egy európai uniós tanulmány szerint, amelyet Joshua Chaffin jegyez, még egy kevésbé nagy hőmérséklet-emelkedés is euró-tízmilliárdok elköltését teszi majd szükségessé a fejlődő országokban. Forrásbevonási lehetőségként a szennyezőanyag-kibocsátások szigorúbb adóztatása és a kibocsátás-kereskedelmi (ETS) rendszer egész világra történő kiterjesztése kínálja magát.

Ennek érdekében az EU decemberben olyan tervet hagyott jóvá Koppenhágában, amely alapján a tagországok az 1990-es szint 80 százalékra mérséklik üvegházhatású gázaik kibocsátását. Érthető módon nagy a nyomás arra vonatkozóan, hogy ez a szám inkább 70 százalék legyen.