A Bölcsek Tanácsaként ismert testület úgy véli: az eurózóna gyorsan növekvő gazdaságainak, például Írországnak és Spanyolországnak másfajta monetáris politikára van szükségük, mint a lemaradóknak.
A jelentés szerint az eurózóna magas bérköltséggel és merev munkaerőpiaccal bíró gazdaságai könnyen egy mérsékelten növekedő pályán találhatják magukat. A Bölcsek Tanácsa elképzelhetőnek tartja a valutaunió fiskális politikájának szigorodását, ami megítélésük szerint akadályozhatja a hosszú távú gazdasági fejlődést.
A dánokra kevésbé kemény szavak is hatottak
A szakértők jelentése nem kedvező Svédország miniszterelnöke számára. Göran Persson ugyanis minél hamarabb az eurózónában szeretné látni országát.
Dániában az euró bevezetéséről 2000-ben tartott népszavazáson egy hasonló szakértői testület jelentése döntő szerepet játszott abban, hogy a lakosság a kormány álláspontjával szemben elvetette az euró bevezetését. A Telegraph internetes változata szerint a dán Bölcsek Tanácsának értékelése még enyhébb is volt a mostani svédhez képest.
Az euró bevezetését nem támogató svéd pénzügyminiszter szerint az elmúlt két évben a saját nemzeti valuta döntő fontosságúnak bizonyult a skandináv gazdaságokban végigsöprő gazdasági visszaeséssel szemben. A technológiai recesszió idején Svédország leértékelte valutáját, és ezzel enyhítette a dekonjunktúra hatását, míg a szomszédos Finnországnak az eurózóna tagjaként erre nem volt lehetősége.