Ezek az érzékenységek különféle bőrbetegségekhez vezetnek, sőt az asztmás megbetegedések következtében életveszélyes reakciókat is kiválthatnak. Az élelmiszer-érzékeny fogyasztók ezután már a termékek címkéjén ellenőrizhetik, hogy a választott élelmiszer tartalmaz-e számukra veszélyes anyagokat. A címkézésről Brüsszelben, az EU tagországainak a belföldi piacért felelős miniszterei döntöttek.
Elvetették a 25 százalékos szabályt
A félreértések (és kiskapuk) elkerülése végett a tanács ejtette az eddig érvényes úgynevezett 25 százalékos szabályt, amely a termékcímkéken csak azon anyagok összetételének feltüntetését tette kötelezővé, amelyek a végterméknek legalább 25 százalékát alkotják.
Ezután igen körülményessé válik az allergiakeltő anyagok "elrejtése" azokban a termékekben, - mint például a szószok, mártások, - amelyek allergiakeltő anyagokat tartalmaznak, például tojást, tejet, mustárt. A jogszabály részeként allergiakeltő anyagokat tartalmazó jegyzéket is kidolgoznak. Ezen a listán vélhetően szerepel majd a hal, a mogyoró, a szezámmag, a glutin, a szójabab és a zeller is.
Üdvözölte a döntést David Byrne egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos, valamint az Európai Fogyasztók Szervezete, a BEUC szóvivője is.
A jó bornak is kell címke
Mindemellett az új szabályok kiterjesztése az alkoholtartalmú italokra igen könnyen komoly feszültséget kelthet jövőre, az előterjesztés vitájakor.
A versenytanács pénteki döntése értelmében ugyanis ha a bor szulfitokat tartalmaz, ezt az információt a palack címkéjén kötelező lesz feltünteni, a szulfit ugyanis asztmát okozhat.