A nyugati hangulat a tavaly csatlakozott tíz új tagországba is belopta magát: a lakosság mintegy 71 százaléka előre aggódik az euró bevezetésével járó drágulás miatt - fogalmazott az euró három évét értékelő tanácskozáson Joaquin Almunia. A pénzügyi biztos értékelése szerint csatát folytatnak az európai fogyasztók megnyerésére, és ennek a csatának az elvesztése igen súlyos következményekkel járna.
Rosszul érzik?
Görögországban, Spanyolországban és Franciaországban a fogyasztók 98 százaléka az eurót okolja az áremelkedésekért. Almunia és kollégái egész sor statisztikai adattal és magyarázattal igyekeztek "tisztázni" az eurót: a rossz időjárási viszonyoktól kezdve az állatállomány megbetegedésén, a kőolaj árának emelkedésén át a dohányárura kirótt adó emelkedéséig mindenféle indokot felhoztak az infláció okaként. Legfőbb érvük pedig az, hogy az infláció sokkal alacsonyabb (az euróövezetben mintegy 2 százalékos), mint azt a lakosság gondolja (öt százalék).
Szakértők rámutatnak, a közfelfogás általában az állampolgároknak a helyi, mindennapi vásárlásai során szerzett tapasztalatok szerint alakul. A kávé, a kenyér ára, az éttermi számla, az autójavítás költsége sok helyütt az átlagosnál jobban nőtt, s bár más termékek ára csökkent, ennek lélektani hatása jóval gyengébb.
Tartós népszerűtlenség
A brüsszeli hatóságok főként a kisvállalkozókat és a kiskereskedőket hibáztatják a kontinensszerte kialakult közhangulat miatt. A fodrászok, a hírlapárusok, a kávéházak, a vegytisztító boltok többsége kapva kapott az euró bevezetése által kínált alkalmon, és indokolatlanul megemelte árait, számítva arra, hogy a vevők nem pártolnak át a sokkal távolabb működő, olcsóbb szolgáltatókhoz.
Az euró bevezetésének népszerűsége az utóbbi időszakban jelentősen csökkent olyan kulcsfontosságú tagországokban, mint Németország, Hollandia, Ausztria - derült ki a bizottság megrendelésére készült Eurobarometer kutatásból. A múlt év végén végzett Gallup-felmérés szerint a hollandok alig 39 százaléka, a németek 41 százaléka érzi előnyösnek a közös pénz bevezetését. Az euróövezet lakosságának 53 százaléka gondolja hasznosnak az eurót, 36 százalék egyenesen károsnak véli. Nagy Britanniában - amely tagja ugyan az Európai Uniónak, de nem része a közös valutát használó euróövezetnek - az utóbbi években azonos szinten maradt az eurószkepticizmus: a britek mintegy kétharmada nem adná fel az angol fontot az euró kedvéért.