Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Vladimir Spidla, az EB szociálpolitikáért felelős tagja szerint eljött az ideje annak, hogy az európai nyugdíjrendszerek alkalmazkodjanak a demográfiai és munkapiaci realitásokhoz. Az EB-t aggodalommal tölti el, hogy miközben a magánpénztárak növekvő szerepet játszanak a tagállamok nyugdíjrendszerében, a társadalom legsebezhetőbb, leginkább kiszolgáltatott rétegei kiszorulnak belőle.
A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi időben megváltozott a kockázatvállalás természete, vagyis a felelősség az állam vagy a munkaadó helyett egyre inkább az egyénre hárul. Éppen ezért a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi ismeretek elmélyítésére. A dokumentum kiterjed annak feltérképezésére is, hogyan oszlanak meg a tagállamokban a nyugdíjformák.
Érdekes, hogy az állami nyugdíj Olaszországban csak 25 százaléka az összesnek, míg Svédországban száz százalék. A foglalkozási nyugdíj a legelterjedtebb: 75 százalék vagy afölötti Hollandiában, Dániában és Svédországban, míg 40 és 75 százalék közötti Belgiumban, Németországban, Írországban, Cipruson és Nagy-Britanniában. A legtöbb országban - Portugáliában, Luxemburgban, Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Finnországban és Észtországban - ez csupán 20 százalékos. Általában az önkéntes nyugdíjforma a legkevésbé elterjedt, az összesnek csak néhány százalékát teszi ki, a nagy kivétel Csehország, ahol 45 százalék.
Magyarországon a foglalkoztatott népesség 32 százaléka tagja önkéntes nyugdíjprogramnak. A népesség körülbelül 30 százaléka részesül állami nyugdíjban, a nyugdíjak negyede rokkantsági nyugdíj, és a rászorulók 57 százaléka nem éri el a nyugdíjkorhatárt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
