További Világ cikkek
Az euróövezet az EU-bővítés idején világossá tette, hogy az új tagoknak nincs kimaradási lehetőségük, a kötelező euróövezeti csatlakozás a "csomag" része. A potenciális új eurótagországokkal kapcsolatos hangulatban azonban mára teljes fordulat állt be, és az EKB kormányzótanácsi tagjai, valamint egyes politikusok nyilatkozatainak sorai között olvasva kitűnik, hogy nem csupán a szabályok szigorúbb értelmezéséről van szó: az euróövezet "nem is igazán látja szívesen" új tagok csatlakozását, áll a Goldman Sachs londoni elemzésében.
Politikai elkötelezettséget várnának
A befektetési ház szerint a jelenlegi tagországok úgy tartják, hogy a gazdasági konvergencia mellett mindig szükség van politikai szintű egyetértésre is a valutaunió céljairól, és az euróövezet nagy alapító tagországainak politikusi elitje mindig is túlnyomórészt politikai programnak tekintette az euró létrehozását. Az új EU-tagállamok némelyike által az elmúlt időszak uniós szintű politikai vitáiban tanúsított makacs hajthatatlansága azonban egyértelműen kételyeket ébresztette aziránt, hogy hajlandók-e elfogadni a pénzügyi unió politikai dimenzióit is, és a jelenlegi tagok attól tarthatnak, hogy az újak csatlakozásával a valutaunió a kereskedelem és a gazdasági növekedés ösztönző eszközévé értékelődne le, áll a Goldman Sachs elemzésében, amely szerint ugyanakkor ez utóbbi fejlemény "nem lenne feltétlenül rossz dolog".
Az elemzés szerint azonban az EKB érezhető vonakodása az új tagok felvételétől és ragaszkodása a maastrichti feltételek szigorú betartásához, vagyis a teljes nominális konvergenciához bizonyos mértékig időnyerési kísérlet is, amelynek célja az, hogy az euróövezeti jegybank több tapasztalatot nyerjen arról: miképp lehet egy pénzügypolitikát alkalmazni eltérő gazdaságok széles körére.
Nem akarnak rossz kivételeket
Az EKB kompromisszumképtelensége emellett válasz a múltban elkövetett hibákra is, amelyek során rugalmasan értelmezték a belépési szabályokat. Ha most például Litvánia kedvéért könnyítenék az inflációs szabályt, az precedenst teremtene a később csatlakozni kívánó, gyenge költségvetési helyzetű országok számára is, áll a Goldman Sachs átfogó londoni elemzésében. Ebben a helyzetben a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy 2007-ben egyedül Szlovénia lesz képes belépni az euróövezetbe, a többi tagjelöltet pedig várakozásra ítélik akkor is, ha csak egyetlen olyan maastrichti kritérium van, amelyet nem teljesítenek. Ez azt is jelenti, hogy a legvalószínűtlenebb fejlemények közé tartozik Litvánia felvétele úgy, hogy a balti ország nem teljesíti az inflációs kritériumot, áll a jelentésben.
Hiú magyar remények
A Goldman Sachs szerint a magyar és a lengyel kormány a deficitszabályok elnéző alkalmazásában reménykedik, de szembesülniük kell majd azzal a ténnyel, hogy ez nem valószínű. Az elemzés szerint a ház nem számít arra, hogy a két ország bármelyike ebben az évtizedben csatlakozni tud az euróövezethez, és "amikor ezt ők is felismerik, az azzal járhat, hogy deficitcsökkentő erőfeszítéseik megfeneklenek".
A böjt ára az euró népszerűtlensége lehet
A cég szerint a hosszú várakoztatás ahhoz is vezethet, hogy politikai ellenállás alakul ki az euróval szemben egyes nem euróövezeti országokban, és a közép-európaiak némelyike úgy dönthet, hogy fenntartja független pénzügypolitikáját. Ez idő szerint bármely eurókésedelem azzal a kockázattal jár, hogy állandósul a közép-európaiak kívül maradása, fogalmaz a Goldman Sachs londoni elemzése.
Csak egy a GS véleménye
A londoni elemzői közösség egésze mindazonáltal eltérően ítéli meg az euróövezet belátható időn belüli bővítésének esélyeit. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő éppen a múlt héten jelentette be, hogy felminősítési felülvizsgálat alá helyezte, illetve felminősítést valószínűsítő pozitív kilátással látta el a tíz új EU-tagállamból azt a hetet - köztük öt kelet-európait -, amelyek már beléptek az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba (ERM-II). A Moody's indoklása szerint az első euróövezeti csatlakozások már 2007-ben megtörténhetnek.
Alig egy nappal korábban ugyanakkor a Standard & Poor's azt írta londoni elemzésében, hogy Lettország nem tudja tartani az általa kitűzött 2008-as eurócsatlakozási céldátumot a túl magas infláció miatt, nemrégiben pedig a Fitch Ratings európai hitelminősítő - a Goldman Sachs csütörtöki véleményéhez hasonlóan - azt valószínűsítette térségi jelentésében, hogy "a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítő", 2007-es belépést célzó Litvánia is eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta "maga az euróövezet is átlép".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
