Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Magyarország és a többi kelet-közép-európai állam is figyelmeztetésként értékelheti, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) ma valószínűleg elutasítja Litvánia kérelmét az euró 2007-es bevezetésére, és mindössze Szlovénia valutauniós csatlakozását hagyja jóvá.
A két kis állam Észtországgal együtt nem sokkal az EU-csatlakozás után, 2004 júliusában belépett az eurózóna előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerbe, és mindhárman 2007-es valutacserét tűztek ki célul. Most azonban úgy néz ki, hogy egyedül Szlovénia tudja teljesíteni az összes makrogazdasági kritériumot.
A két balti államban - a szédítő ütemű gazdasági növekedés "mellékhatásaként" - felpörgött az infláció, ezért az észt kormány nemrég visszalépett a 2007-es eurócsatlakozástól. A bizottság és az EKB most hozza nyilvánosságra az euróövezet 2007-es bővítési körével kapcsolatos határozatát, ám a legtöbben már a múlt héten tényként számoltak be a Vilniusra váró pofonról.
A gyorsaság nem mehet a minőség rovására - hangoztatja Jean-Claude Trichet EKB-elnök. Formálisan kétségkívül igaza van: a litván fogyasztói ár szintje az idén 3,5 százalékkal nőhet, ez majdnem egy teljes ponttal több az előirányzatnál. A Bloomberg által idézett elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy a nyugat-európai és a mediterrán országok felvételénél nem voltak ennyire szőrszálhasogatók a frankfurti és brüsszeli döntéshozók. Olaszország, Belgium és Görögország államadóssága meghaladta a GDP 100 százalékát, holott a szabályok legfeljebb 60 százalékot engedélyeznek.
Athénról ráadásul tavaly kiderült, hogy a háromszázalékos deficitküszöböt is csak jelentős kozmetikázással tudta elérni. Arról nem is beszélve, hogy ma már az indulásnál minden feltételt teljesített euróövezeti tagállamok többsége sem számít eminensnek. Görögország, Spanyolország és Luxemburg nem teljesíti az inflációs célt, míg a deficit- és államadósság-követelményeknek a tizenkettek többsége nem felel meg. A mostani mutatók alapján kizárólag Ír-, Finnország és Hollandia lehetne eurózónatag.
Nem csoda, hogy Algirdas Brazauskas litván miniszterelnök nemrég kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a régi tagországokat. Dirk Schumacher, a Goldman Sachs közgazdásza az euróövezet bővítésével kapcsolatos stratégiai irányváltásról beszél, Paul de Grouwe leuveni professzor pedig úgy fogalmaz: a kelet-közép-európai országokat túlságosan gyors GDP-növekedésük miatt bünteti meg az unió.
Az euróövezeten belül ugyanis egyre többen tartanak attól, hogy az új EU-tagok a valutacsere után még több beruházást és uniós szubvenciót szippantanának el tőlük. Timothy Ash, a Bear Stearns International elemzője szerint az euróövezet a litvánok elutasításával Budapestnek, Varsónak és Prágának is üzenni akar: ne számítsanak engedményekre a deficitet vagy más kritériumokat illetően.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
