Az Európai Bizottság ma elmarasztalja Berlint és Párizst

A Stabilitási és Növekedési Paktumban megengedett maximális 3 százalékos költségvetési hiányküszöb meghaladása miatt éles bizottsági bírálat vár Berlinre, vélekedik a Le Monde, amely Franciaország költségvetési politikáját pusztán "nem megfelelőnek" bélyegzi, ám Németország esetében egyenesen sürgős reformokat vél szükségesnek. A vezető francia lap értesülése szerint Németországra kemény eljárás vár a költségvetési hiányküszöb meghaladása miatt, míg Franciaország csupán hivatalos figyelmeztetésben részesül.

A bizottság úgy látja: Franciaországnak egészségügyi és nyugdíjrendszerét kellene reformálnia, amit az utóbbi években elhanyagolt. Németország azonban még mindig túlságosan érzékeny a külgazdasági sokkhelyzetekre, ugyanakkor képtelen arra, hogy tartós belső fejlődést érjen el. Az Európai Bizottság várható javaslatai alapján Németországnak munkaerőpiacára és társadalombiztosítási rendszerére kellene összpontosítania, tájékoztat az EU Observer.

Magyarország hetvenhétmilliárdot fizetne A stabilitási és növekedési paktum alapján ha egy ország költségvetési hiánya meghaladja a három százalékot, akkor GDP 0,5 százalékát büntetésként be kell fizetnie a közös kasszába. Magyarországon a költségvetés hiánya tavaly 1475 milliárd forint volt, ami körülbelül a GDP 9,5 százaléka. Ha az ország hirtelen az EMU tagja lenne (a bekerülés egyik feltétele épp a három százalék alatti hiány), és a tavalyi GDP-t (a 2001-es 14900 milliárdhoz négy százalékot adva) 15500 milliárd forintra becsüljük, a büntetés 77,5 milliárd forint (330 millió euró) lenne.

Elhibázott adóemelés?

A két ország hiánycsökkentő próbálkozásai jelentős eltéréseket mutatnak. Míg Berlin tetemes adóemelést hajtott végre, Franciaország kivárt. Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök nem tartja teljesen hatékonynak a brutális német megoldást; úgy véli, ez árthat az európai növekedésnek.

Európa egyébként gyakorta eltérő nézeteket valló vezető gazdasági szakemberei szintén egyöntetűen elutasították az adóterhek emelését, mint a költségvetési hiánygondok megoldási kísérletét. "A német kormány útja nem helyes, az adókat nem kellene növelni, a kormánynak inkább a költekezés megfékezésére kellene összpontosítania" - véli Joachim Scheide, a Kieli Világgazdasági Intézet szakembere. Hasonlóképpen gondolkodik Jean-Paul Fitoussi francia gazdasági szakértő is, aki szerint az adóterhek emelése a lehetséges legrosszabb választás, s Franciaország a legmegfelelőbb módon járt el, amikor nem ezt az utat választotta.

Német sztrájk a láthatáron

A bizottság elmarasztalása a lehető legrosszabb időpontban érkezik, hiszen Németországban egyre élesebben körvonalazódik az állami szektorban dolgozók általános sztrájkja. A Financial Times szerint egy esetleges munkabeszüntetési hullám újabb hatalmas csapást jelentene Európa legnagyobb gazdasága számára.

A sztrájk esélye pedig jelentősen megnövekedett hétfőn, amikor az alkalmazottak elutasították a döntőbírák által javasolt feltételeket. Szerdán újabb kétnapos egyeztetés kezdődik, ám a szakszervezetek és a munkaadók képviselői igen borúlátóak.

A németektől féltik az európai gazdaságot

Bizonyos félelmek ébredeznek azzal kapcsolatosan is, hogy Németország gyenge gazdasága kedvezőtlenül befolyásolja majd az euróövezet gazdasági növekedését, amely friss kutatások szerint 2002 decemberében amúgy is szinte teljesen leállt, és legjobb esetben továbbra is csupán igen lassú fejlődés várható.

Az euróövezet gazdasági tevékenységét vizsgáló Reuters/NTC felmérésből kiderül, Franciaország és Spanyolország jelentős gazdasági fejlődését ellensúlyozta Németország gyengesége.