Egyre többször sértik meg az uniós piaci törvényeket

Az EU központjában precízen regisztrálnak minden olyan esetet, amely az egységes jogszabályok megsértésének minősül. Az úgynevezett törvényalkalmazási hajlandóság a legfrissebb statisztikák szerint tovább gyengült: a nyílt törvényszegések száma hat százalékponttal emelkedett 2002 novembere óta, akkor 1505 esetet regisztráltak, míg idén május elején 1598 esetet tartottak számon. Érdekes, hogy a "rekordtartó" Olaszország, amely júliusban veszi át az EU elnökséget, tehát hamarosan a nemzeti szempontokat félretéve kell szembenéznie a problémával. Az olaszokat Portugália és Írország követi a "törvények nem alkalmazását" rögzítő ranglistán.

Legyen a miniszterelnökök felelőssége

A vétkeseknek nem jár büntetés azon kívül, hogy az érintett országot a bizottság éves belső piaci jelentésében megnevezik, "pellengérre" állítják, de a tapasztalatok szerint ennek csak rövid ideig tartó hatása van. Ezért a bizottság vélhetően napokon belül elfogad egy új belső piaci stratégiát, amelynek középpontjába a közösségi törvények kivétel nélküli alkalmazását helyezik.

- A bizottság a kérdést kiemelten kezeli és alapvetően politikai problémának tartja - nyilatkozta az EU belső piaci ügyekkel foglalkozó szóvivője, Frits Bolkestein belső piaci biztos máris felszólította az EU-tagok miniszterelnökeit, hogy az EU-jogszabályok következetes alkalmazását tekintsék saját személyes ügyüknek.

Megváltozó belső piac, új problémák

Az EU belső piaca egyébként jelentősen megváltozik a jövő évi bővítéssel, ami az EU szempontjából új, nem kis problémákat hoz majd. A csatlakozó 10 országban az árak és a keresetek ma jóval az EU-átlag alatt vannak, így a belső piachoz való csatlakozás vélhetően ár- és bérnövekedéssel jár. - A múltbéli tapasztalatok alapján minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a bővítés az árak konvergenciáját vonja maga után. Az új tagállamokban egyes áruk, szolgáltatások ára valószínűleg növekedni fog - véli Jonathan Todd belső piaci szóvivő.

Ez a "konvergencia" sok erőt, figyelmet és időt elvesz majd, s nem egyik napról a másikra megy végbe. A folyamat ellentmondásosságát jól jelzi, hogy a lengyel szakszervezetek igen óvatosan lobbizik a fizetések növelése mellett, hiszen az országban magas a munkanélküliség. A lengyel cégek máris költségeik csökkentésén fáradoznak, hogy versenyképesebbek legyenek, amikor országuk csatlakozik az EU-hoz. Az észtek pedig attól tartanak, hogy az ország munkaképes korú állampolgárai a bővítés után nagy tömegben néznek majd jobban fizető európai munkahelyek után.