Várakozáson felül nő a holland átlagbér

2003.09.03. 11:17
A recesszió ellenére nem tudták kézben tartani a bérkiáramlást Hollandiában. A gazdasági szakértők meg vannak lepve és keresik az okokat.
A holland bruttó átlagbér az idén 4,3 százalékkal nőtt, ami kevesebb, mint a tavaly regisztrált 4,8 százalékos növekedés, de több, mint amennyiről az év elején megegyeztek az érintett felek - áll egy friss tanulmányban.

A holland gazdasági recesszió tükrében a Deloitte & Touche és az ADP Nederland kutató cégek meglepőnek tartják a fizetések ilyen mértékű emelkedését.

Jó szakmák, rossz szakmák

A legnagyobb növekedést a bankszektorban, a biztosítási és a vállalati szolgáltatások területén regisztrálták, ahol az alkalmazottak 5 százalékkal magasabb fizetést vihetnek haza, mint egy éve. A szállításban, az energiaszektorban és a kommunikációs iparágban dolgozók jövedelme csupán 3 százalékkal növekedett. Az átlagnak megfelelően, 4,4 százalékkal nőtt a menedzserek juttatása.

A National Wage Research kutatója szerint a terven felüli béremelkedés miatt a korábban kialkudott szerződések okolhatók. Érdekes ellentmondás, hogy a rossz gazdasági légkör ellenére még mindig van egy sor vállalkozás, amely kiemelkedő eredményeket produkál, s ennek megfelelően az átlagosnál nagyobb jövedelmeket képes biztosítani dolgozóinak.

A dolgozó diktál

A legnagyobb holland szakszervezet, az FNV elnöke, Lodewijk de Waal szerint a fizetések azért magasak, mert kevés a munkaerő, az alkalmazottak tehát jó alkupozícióban vannak, csak magasabb fizetéssel lehet megtartani őket. Vagyis a munkaadók és nem az érdekvédelmi szervezetek generálják a fizetések növekedését. (Tény, hogy tavaly a holland cégek egyharmada munkaerőhiányra panaszkodott.)

A szakszervezeti vezető szerint a mostani adatok nem befolyásolják a közelgő bértárgyalások kimenetét. Az általuk megfigyelt cégeknél jövőre 2,7 százalékos átlagos bérnövekedést várnak.

A holland kormány - mely 17 milliárd eurót próbál megtakarítani annak érdekében, hogy 2007-re a költségvetési hiány a GDP-nek csupán 0,5 százaléka legyen - a munkaadóktól önmérsékletet kér, de természetesen a magáncégek döntéseire nincs befolyása. Egyelőre tehát csak annyi tűnik biztosnak, hogy a kormány takarékossági programja miatt az állami tisztviselők keresete jövőre csak szerényen emelkedik.