Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jóval több autópálya, ritkább vasúthálózat az EU-ban

2002.04.10. 15:28
Az autópálya-hálózatok sűrűsége 1999-ben hatszor nagyobb volt az Európai Unióban, mint a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt országban. A vasútvonalak sűrűsége viszont egynegyeddel kisebb értéket mutatott az Unióban, mint a csatlakozásra váró országokban - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből.
Az európai szállítási infrastruktúra fejlődéséről készült Eurostat-felmérés szerint az autópálya-hálózatok hossza az Európai Unióban 1990 és 1999 között több mint 25 százalékkal növekedett, s 1999-ben mintegy 50 ezer kilométert tett ki. A 10 közép- és kelet-európai tagjelölt országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) a bővülés egy harmados volt, a hálózat hossza viszont csak 2 850 kilométert ért el. Az Európai Unióban 15,8 km autópálya jutott ezer négyzetkilométerre, ezzel szemben a tagjelölteknél csupán 2,7 km autópályát lehetett találni ezer négyzetkilométerenként.

Szlovénia beférne az EU-ba

A tagjelöltek közül egyedül Szlovénia autópálya-sűrűsége (19,7 km ezer négyzetkilométerenként) volt magasabb az uniós átlagnál. A második Litvánia (6,4 km), a harmadik Csehország (6,3 km). Ezzel szemben 1 km-nél kevesebb autópálya jut ezer négyzetkilométerre Lengyelországban (0,9 km) és Romániában (0,5 km). Lettország pedig 1999-ben nem rendelkezett autópályával. Magyarország (4,8 km) a középmezőnyben helyezkedik el a kelet-európai tagjelöltek rangsorában.

Az Európai Unió országai közül 1999-ben legjobban a Benelux-államok voltak behálózva autópályákkal: Hollandiában 58 km autópálya jut ezer négyzetkilométerre, Belgiumban 55 km, Luxemburgban pedig 44 km. Ezzel szemben Írországban és Finnországban a legritkább az autópálya-hálózat, ezekben az országokban átlagosan csupán 1,4 km autópálya található ezer négyzetkilométerenként.

Vasutasok a tagjelöltek

A vasútvonalak az EU-ban 4 százalékkal, a tagjelölt országokban 6 százalékkal szűkültek a kilencvenes években. 1999-ben a vasúthálózat hossza az EU-ban 154 ezer km-t, a tagjelölteknél 65 ezer km-t tett ki. A csatlakozásra váró országokban a vasúthálózat sűrűbb, mint az EU-ban. A tagjelölt országokban 60,6 km vasút jut ezer négyzetkilométerre, míg az EU-ban, 48,1 km pálya található ugyanennyi terülten.

Az EU tagjai közül Belgium rendelkezett a vizsgált évben a legsűrűbb vasúthálózattal, mivel ebben az országban 112 km vasút jut ezer négyzetkilométerre. A Benelux-államot Németország (107 km) és Luxemburg (106 km) követi. A leggyérebb hálózat Finnországban (17 km) és Görögországban (17 km) található.

A vasúthálózatok sűrűsége tekintetében a tagjelöltek közül Csehország áll az élen, 120 km pályával ezer négyzetkilométerenként. Ezzel megelőzi az uniós elsőt, Belgiumot is. A leggyérebb hálózat Észtországban (21 km) található Kelet-Európában. Magyarország (82 km) a második helyen áll ebben a tekintetben a tagjelöltek között.

Teher vagy személy?

Az Eurostat felmérése szerint a vasúthálózatot kétszer annyira veszik igénybe a teherszállításkor a tagjelölt országokban, mint az EU-ban. Ezzel szemben a személyszállításánál csak harmadannyira használják a tagjelöltek a vasutat, mint az uniós országok. A közép- és kelet-európai országok közül Magyarországon és Romániában a legnagyobb mértékű a személyszállítás terén a vasút használata.