A felmérés formailag azon bukott meg, hogy nem akadt "szponzor" az akció 30 ezer fontos költségének finanszírozására, nyilvánvaló azonban, hogy a megosztottság, az "anti-euro"-tábor erős befolyása éreztette hatását.
Ezzel egy időben az egyik jelentős szakszervezet, az eddig európárti Amicus nemrégiben megválasztott új vezetője is kilátásba helyezte, hogy átértékelik támogató álláspontjukat. Az ürügy itt is formai: a szakszervezet pénzét a jövőben a tagokra, nem pedig euró-propagandára kívánják fordítani.
Kezdhetik elölről
Ezek a fejlemények kedvezőtlen fordulatot jelentenek az eurószimpatizánsoknak, akik remélték, hogy a Munkáspárt következő havi tanácskozása után egy lépéssel közelebb kerül az ország a referendumhoz. Erre most már nincs esély, sőt, mivel általános vélekedés szerint a kereskedelmi kamara támogatása nélkül akár ki se írják a népszavazást, most erősíteni kell a lobbizást a már szimpatizánsnak gondolt szervezet tagjai között is.
Gordon Brown pénzügyminiszternek az eredetei menetrend szerint jövő júniusig kell megvizsgálnia, hogy az euró bevezetésének feltételéül támasztott kritériumokat teljesítette-e a brit gazdaság. A népszavazás kiírására pedig akkor kerül sor, ha a londoni kormány az értékelés alapján felkészültnek tartja Nagy-Britanniát az eurózónához történő csatlakozásra.
A brit közvélemény változatlanul ellenzi az EMU-csatlakozást, a legfrissebb adatok szerint ha most lenne a népszavazás, a britek 49 százaléka nemmel szavazna és csak 36 százalék mondana igent az euróra.