címlapon
Most fogjuk csak igazán megismerni a Naprendszert
Alig jelentette be a svéd miniszterelnök, hogy a közvélemény kedvező ítélete lehetővé teszi az euró-népszavazás jövő őszi megtartását, drámai fordulat állt be: a svédek határozottan elfordultak a közös valutától.
A svédek 41 százaléka nemet mondana az EMU-tagságra, míg 37 százalék szavazna igennel szavazna, 21 százalék pedig még bizonytalan - derül ki a SIFO legfrissebb közvélemény-kutatásából. 2001 júniusa óta ez az első alkalom, hogy ismét az euró bevezetését elutasítók vannak többségben az északi országban.
EU-t euró nélkül?
A változást a sajtó drámainak nevezi, különösen annak tükrében, hogy Göran Persson miniszterelnök néhány napja jelentette be: az ország várhatóan jövő szeptemberben állást foglalhat a valutaunióhoz történő csatlakozásról. A kormányfő elképzelése megalapozottnak tűnt, hiszen a múlt havi SIFO közvélemény-kutatás az euró-támogatók 43 százalékos többségét mutatta 34 százalékos elutasítással szemben.
A SIFO mostani váratlan eredményét visszaigazolta egy másik közvélemény-kutatás is, a TEMPO-é, amelyet szintén szombaton hoztak nyilvánosságra. Ez 41 százalékos támogatást mutat, 40 százalékos elutasítás mellett, 12 százalék még bizonytalan - írja a Dagens Nyheter. A változás itt is szembetűnő, hiszen az augusztusi TEMO-adatok az "igen" 49 százalékos többségét mutatták szemben a "nem" 40 százalékával.
A TEMO adatai ugyanakkor azt bizonyítják, hogy nő az EU elfogadottsága Svédországban. A megkérdezettek 68 százaléka gondolja úgy, hogy jó dolog az Európai Unió tagjának lenni, míg 28 százalék van ellenkező véleményen.
Persson korán örült
A svédek európárti miniszterelnöke korábban azt tervezte, hogy ha pártja megnyeri a szeptemberi választásokat, akkor az ország jövő tavasszal szavazhat az euróról. Ezt reálisnak tartották a szakértők is, a közvélemény-kutatási adatok ugyanis az euró egyre erősödő támogatottságát jelezték. A szociáldemokraták szeptemberben kormányon maradtak, de meglepő módon szavazótáboruk kezdett elfordulni a közös pénz gondolatától. Persson ezért már jövő őszi népszavazásról beszélt, s amikor a kiegyenlített erőviszonyokat ismét az euró-szimpatizánsok erősödése váltotta fel, azonnal be is jelentette szándékát.
Menetrendje szerint ha a pártok egységesek a népszavazás kérdésében, s a jövő őszi referendum sikeres lesz, Svédország 2005. január 1-jével csatlakozhatna az euróövezethez, készpénzformában pedig 2006 elején jelenhetne meg az euró Stockholmban. Perssonnak ugyanis meggyőződése, hogy országa felmentést kap annak a szabálynak az alkalmazása alól, amely szerint az övezethez csatlakozó országoknak először két évet mintegy karanténban, a valutauniós árfolyam-mechanizmusban (ERM II) kell eltölteniük.
Az Európai Bizottságnak is kételyei vannak
Az Európai Bizottság természetesen örülne, ha a svédek csatlakoznának az eurózónához, de úgy látják, hogy Svédország még nem áll teljesen készen az euró bevezetésére. A brüsszeli testület májusi jelentése szerint a skandináv ország nem teljesíti a valutaárfolyamra vonatkozó feltételt (a svéd korona árfolyama széles sávban ingadozik), továbbá a svéd központi bank sem független a politikai beavatkozásoktól.
A négy maastrichti kritérium közül három teljesítésével nincs gond: az inflációra, a stabil kormányzati pénzügyi pozíciókra (költségvetési hiányra, államadósságra) és a kamatlábakra vonatkozó mutatók rendben vannak.
Rovataink a facebookon