Business Talks '24
Üzleti konferencia
Szigorú követelmények
Ahhoz, hogy egy ország az euróhoz csatlakozhasson egy sor gazdasági feltételnek tartósan meg kell felelnie. Így követelmény többek között az alacsony infláció, a költségvetési hiány visszaszorítása, az, hogy az adósságállomány ne haladja meg a GDP 60 százalékát. A csatlakozás utáni első két évben stabilan tartani kell a nemzeti valuta árfolyamát, nem szabad élni a jelentős leértékelés eszközével.
A csatlakozási döntést az eurózóna gazdasági és pénzügyi minisztereiből álló ECOFIN tanács minősített többsége hozza meg.
Elmaradott svédek
Az EU 15 tagországa közül két országnak - Nagy-Britanniának és Dániának - van meg az a maastrichti szerződésben rögzített joga, hogy kívülmaradjon az eurózónán. A harmadik, zónán kívüli országnak, Svédországnak nincs hasonló módon deklarált joga, viszont amikor a németországi alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a német parlament hivatott dönteni az euró elfogadásának kérdésében, nyilvánvalóvá vált, hogy a svéd parlamentnek is hasonló jogot kell biztosítani. Svédországnak a kívülmaradás mellett döntött, s érdekes, hogy ma is gondot okozna számára a maastrichti kritériumok teljesítése: a svéd korona árfolyama viszonylag széles sávban ingadozik, s a jegybank működésének szabályozása sem felel meg az eurózóna előírásainak.
Magyar törekvés: minél előbb
A magyar hivatalos álláspont szerint az ország mielőbb szeretne csatlakozni az eurózónához. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban reálisnak tartotta 2006-2007-es csatlakozást, ma már inkább a 2007-es dátum hangzik el, ha a magyar euró bevezetése szóba kerül. Igaz, ezt az elképzelést teljes mellszélességgel támogatja a kormány is, azzal érvelve, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése a közös pénztől függetlenül is érdeke az országnak, akkor pedig jó lenne mielőbb élvezni az euró gazdasági előnyeit.
Business Talks '24
Üzleti konferencia