Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült a második negyedhez képest, és 2,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél, jelentették az EU statisztikai hivatalában második becslésként. Az éves összehasonlítású növekedés adatát fölfelé módosították a november 14-én közölt 2,6 százalékról.
Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,8 százalékkal, a másodikban 1,0 százalékkal gyarapodott, rendre az előző negyedhez viszonyítva. Éves összehasonlításban az első negyedben 2,2 százalékos, a másodikban 2,8 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben.
Az Európai Bizottság úgy véli, az idei növekedést főleg a belső kereslet táplálja, habár nem a fogyasztói, hanem az export növekedésére számító beruházási.
Tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 1,3 százalékos volt az euróövezetben, míg 2,0 százalékos 2004-ben. 2003-ban 0,5 százalékkal, 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt a növekedés.
A lassuló növekedés nem módosít a piac várakozásán, senki sem vonja kétségbe, hogy az Európai Központi Bank a legközelebbi, december 7-i értekezletén végrehajtja a félhivatalosan beharangozott újabb, negyed százalékpontos kamatemelést, 3,50 százalékra, hiszen az ugyancsak csütörtökön megjelent új adatok az infláció gyorsulását jelzik. Távolabbra megoszlanak a vélemények: jövő márciusban vagy júniusban számít a piac a következő szigorításra, amely talán az egyetlen lesz az egész esztendőben. Az EKB utoljára 2003 júniusában csökkentette - rekord alacsony 2 százalékra - az irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, és tavaly decemberig nem nyúlt hozzá. A mostani szigorítássorozatot decemberben kezdte, és azóta öt lépésben 3,25 százalékig emelt, utoljára október elején.
Noha minden előrejelzés a gazdasági növekedés lassulását jósolja jövőre, az EKB továbbra is úgy véli, a növekedés túlhevült, meghaladja az inflációmentes képességet. Az EKB februárban módosított olvasatában az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képesség az euróövezetben közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz. Az EKB szerint továbbra is túlzott hitelkiáramlás és pénzellátás táplálja az exportra számító beruházásokat és az inflációs várakozásokat, és ezt akarja visszafogni, függetlenül attól, mit művel a további szigorítás a lakossági fogyasztással, amely már így is kevéssé járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
Business Talks '24
Üzleti konferencia