Felkészületlennek érzik magukat a nők

A női szakembereknek mindössze 43 százaléka érzi magát kellőképp felkészültnek ahhoz, hogy a jövőben sikerrel vegye fel a versenyt a gazdasági szférában, derül ki az Accenture (NYSE: ACN) közleményéből, melyet a Nemzetközi Nőnap alkalmából jelentetett meg.

A tanulmány szerint a jelentősebb feltörekvő piacokon dolgozó nők úgy vélik, hogy jobb esélyekkel indulnak, mint a fejlett piacokon szereplő társaik. Elsősorban az indiai (68 százalék), a dél-afrikai (63 százalék), a kínai (61 százalék) és a brazíliai (52 százalék) üzletasszonyok érzik magukat felkészültnek arra a globális világra, amit 2011 ígér.

Nagy a verseny

A 2011-es év felé tekintve mind a férfiaknak, mind pedig a nőknek fel kell készülniük azokra a kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket az a többpólusú világ generál, ahol a feltörekvő gazdaságok egyre inkább megkérdőjelezik az Egyesült Államok, Európa és Japán közös dominanciáját – mutatott rá Armelle Carminati-Rabasse, az Accenture humánerőforrás részlegének ügyvezető igazgatója. A vállalatoknak ebben az egyre fokozódó versenyhelyzetben nem csupán az üzleti modelljeiket kell újraértelmezni, hanem biztosítaniuk kell azt is, hogy munkatársaik elsajátítsanak egy sor olyan szakismeretet és tudást, amelyet eddig még nem követeltek meg tőlük.

A vizsgálat során a válaszadókat arra kérték, hogy a szakmai felkészültséget a következő hat kategória mentén értékeljék: agilitás, szociális felelősségvállalás, általános szakismeretek, technológia, kulturális sokszínűség és társadalmi bevonás, végül üzleti kapcsolatok. A szakmai felkészültség fogalma tükrözte egyrészt a válaszadók véleményét az adott szakma sikerességéről 2011-ben, valamint a saját felkészültségüket az adott területen. Érdekes módon a nők (75 százalék) és a férfiak (73 százalék) egyaránt a technológiát jelölték meg első helyen, amelyben a legnagyobb valószínűséggel helyt tudnak majd állni.

Ezen túlmenően tíz nőből több mint 8 (83 százalék) mutatkozott hajlandónak arra, hogy olyan új technológiákat tanuljon, illetve alkalmazzon, mint például a blogok vagy az ismeretségi hálózatok, amelyek jövőbeni sikereiket elősegíthetik. Több mint háromnegyedük (76 százalék) azt jósolta, hogy ezeknek a technológiáknak a jelentősége nagy mértékben növekedni fog, és mintegy kétharmaduk (66 százalék) vélte úgy, hogy az új technológiák segítségével kezelt kapcsolatok jelentősen változni fognak 2011-re.

A tehetséggondozás – az aktuális üzleti kihívásoknak megfelelő emberek bevonása, képzése és megtartása – világszinten aktuális kérdéssé vált és az üzleti felsővezetők napirenden foglalkoznak vele – hangsúlyozta Adrian Lajtha, az Accenture vezetésfejlesztési csoportjának irányítója. Kiemelten kell kezelni a munkavállalók képzését és szakmai fejlődését. A kiemelkedően teljesítő vállalatok már megértették, hogy milyen fontos kamatoztatni munkavállalóik tehetségét ahhoz, hogy az adott cég hosszú távon sikeres maradhasson.

Optimista fiatalok

A tanulmány feltárt bizonyos, szakmai előmenetelhez kapcsolódó tényezőket is, és ezen a téren is mutatkozott némi eltérés a férfi és a női megkérdezettek válaszai között. A nők nagyobb valószínűséggel tulajdonítják az előmenetelüket az ambíciónak és a motivációnak (59 százalék, a férfiak 54 százalékával szemben), a választott szakmájuk iránti elkötelezettségnek (42 százalék, a férfiak 39 százalékával szemben), és a családi támogatásnak (30 százalék, a férfiak 26 százalékával szemben). Másrészt azonban a férfiak a nőknél gyakrabban hivatkoztak a technikai jártasságra és a másoktól kapott szakmai támogatásra, mint a karrierjüket elősegítő tényezőkre (59 százalék, illetve 33 százalék, szemben a nők 47 és 29 százalékával).

A férfiaknak 47 százaléka érezte magát kellőképp felkészültnek a 2011-es versenyhelyzetre, ami a nők 43 százalékval szemben némiképp magasabb érték. Ezen túl, mindkét nem képviselőinek több mint fele (58 százalék nők és 61 százalék a férfiak esetében) vélekedett úgy, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan hatékonyak a karrierjüket előmozdító szakmai kapcsolatok építésében. Nyomokban azért még fellelhetőek a nemi különbségek ezen a téren is: a válaszadóknak több mint egynegyede (28 százalék) gondolja úgy, hogy a férfiak sikeresebbek a gyümölcsöző szakmai kapcsolatok kiépítésében, míg csupán 13 százalék véli úgy, hogy a nők jobbak ezen a területen.

A fiatalabb megkérdezettek nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy sikerrel megállják a helyüket 2011-ben, mint az idősebbek. Az Y generáció (a 26 és 35 év közötti korosztály) mintegy fele (49 százalék) és az X generációnak (a 36 és 45 év közöttiek) 45 százaléka értékelte magát elég felkészültnek ahhoz, hogy sikerrel vegye az akadályokat az elkövetkezendő három év során, míg a 46 évesnél idősebbek mindössze 41 százalék vélekedett hasonlóképp.

A nők a pályafutásukat gátló tényezők közül kiemelték a nemüket, a családra és a gyerekekre szánt energiát, valamint az áthelyezéstől való vonakodást (23, 22, illetve 18 százalék). A férfiak a szakmai előmenetelüket leginkább nehezítő tényezők közül a munka és a magánélet közötti egyensúly felborulásától való félelmet (20 százalék), a magasabb fokozatú végzettség hiányát (20 százalék), valamint a megfelelő támogató hiányát (19 százalék) hangsúlyozták.