Peloponnészoszi kompromisszum
A francia tejtermelők és rokfortkészítők szakszervezetének vezetője, Jacques Bernat szerint Franciaország abban reménykedik, hogy rá tudja venni Görögországot egy kompromisszumos egyezség elfogadására, amely szerint a görögök kecskesajtját úgy különböztetnék meg, hogy azokat "görög feta" vagy "peloponnészoszi feta" néven árusítanák.
Bernat egyébként úgy látja: a védett termékekkel szembeni feltételeknek (sajátos termelési módszer és termőtalaj) a franciák juhsajtja, a rokfort eleget tesz, de a görög feta nem. Emellett Bernat szerint háromszor annyi fetát készítenek Görögországon kívül, mint amennyit a görög sajttermelők előállítanak, így a feta szó már általános kifejezéssé vált. 2001-ben például a Franciaország rokfortkészítő vidékén termelt juhtej közel negyedéből (38,2 millió liter tej) 11 750 tonna feta készült, amelynek 80 százalékát exportálták.
Feta és álfeta
Görögország azért kezdeményezte Brüsszelnél a feta sajt védetté nyilvánítását, mert szerinte a németek, a dánok és a franciák által gyártott "álfeta" megtéveszti a valójában az eredeti kecskesajtot kereső fogyasztókat. Mindemellett míg Franciaországban juhtejből, addig Németországban és Dániában tehéntejből készítik a fetát.
Az Európai Bizottság már 1996-ban lépéseket tett a feta elnevezés védetté nyilvánítására. Az ügy az EU bírósága elé került, amely 1999-ben elutasította a kérelmet. A francia szakaszervezeti vezető szerint ha a görögök nem engednek, akkor Párizs az ügyet - akár a kérdésben szintén érdekelt Németországgal és Dániával összefogva - ismét az Európai Bíróság elé viheti.