Az Intrum Justitia európai fizetési indexe 22 országra nézve hasonlítja össze a fizetési szokásokat; a vizsgálat kilencezer társaságra terjedt ki. Egy brüsszeli sajtótájékoztatón a késedelmes fizetést a vezérigazgató a vállalatokat terhelő jelentős kockázatok közé sorolta. A fizetési késedelmek elleni EU-direktíva hatékonyabb alkalmazását sürgetvén a kereskedelmi ügyleteknél, Jan Roxendal, az Intrum Justitia elnök-vezérigazgatója felhívta az európai politikai és üzleti szféra vezetőit a fizetési fegyelem erősítése irányában teendő intézkedések szükségességére.
A fizetési késedelemről szóló, 2002-ben hatályba lépett EU-direktíva elméletileg az EU egészére kiterjedően közös szabályokat állapít meg a szerződés alapján teljesítendő fizetésekre nézve, meghatározva a fizetési feltételeket és a fizetési késedelmek esetén alkalmazható kamat megállapításra vonatkozó jogszabályi lehetőséget. E rendelkezések hatékony megvalósítása a tagországokban azonban még várat magára.
Az Intrum Justitia által elvégzett felmérés alapján a cégek többsége jelentős problémának tekinti a késedelmes fizetést, annak kiterjedt adminisztrációs és pénzügyi terheivel. A kis- és középvállalatokat különösen nehezen érinti, mivel azok többnyire érzékenyebbek a cash flow ingadozásra, és kisszámú ügyfélkörtől függenek. Az esetek riasztóan magas számánál, országtól függően az esetek egy vagy két harmadánál, a cégek úgy vélik, hogy a fizetési késedelem a társaság túlélését is fenyegeti, súlyos következményekkel járva alkalmazottaikra és szállítóikra nézve egyaránt. A fizetési késedelem hossza nagymértékben eltér az egyes országokat tekintve - míg az észak-európai országokban egy hét számít tipikusnak, Portugáliában már több mint öt hét. Földrajzi helyzet szerint a késedelmes fizetés kockázata északról dél, valamint keletről nyugat felé haladva növekszik.