Huba
17 °C
33 °C

Három állam megveszi a Fortis felét

2008.09.29. 11:01
A Fortis várhatóan elsősorban az ABM Amrótól tavaly megvett biztosítói üzletágát adhatja el: bár vezetői cáfolják, hogy a pénzintézet helyzete megingott volna, és egyelőre a betétesek sem rohamoznak, Belgium, Luxemburg és Hollandia kormányai elejét akarják venni a válságnak, átveszik a pénzintézet területükön működő részeinek 49 százalékát. A cég papírjai januári értékük egyharmadát érik a tőzsdén.

Részleges államosítással segítenek a Benelux-államok az amerikai hitelpiaci válság tovagyűrűző hatása miatt - első európaiként - bajba került belga-holland bankon, a Fortison: a három ország összesen 11,2 milliárd euróval támogatja a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező pénz- és biztosító intézetet. A belga, a luxemburgi és a holland kormány a legmagasabb szinten egyeztetett az ügyben a hét végén, bevonva az Európai Központi Bank elnökét és az Európai Bizottság versenyügyi felelősét is. Az euróövezetben a Fortis banké az első nagy válság a hullámokban több mint egy éve gyűrűző nemzetközi pénzpiaci krízis keretében, a bank ügyében hozott döntések ezért bizonyos szempontból precedensértékűnek minősíthetők.

A vasárnap éjjel született döntés értelmében mindhárom állam közel felerészben (49 százalékban) felvásárolja a bank ott meglévő tulajdonát. A bank minden bizonnyal eladja érdekeltségeinek egy részét, köztük mindenekelőtt a holland ABN Amrótól tavaly megvásárolt - főleg biztosítói - tevékenységeket.

A Fortis részvényei a múlt héten kezdtek meredek zuhanásba, a hét második felében már komoly válságjelenségek mutatkoztak az intézetnél. Elemzők azonban egyetértenek abban, hogy 85 ezer fős foglalkoztatottjával a bank túlságosan nagy ahhoz, hogy engedjék csődbe menni. A cég papírjai csak pénteken mintegy 12 százalékkal, 14 éves mélypontra zuhantak. Január óta a részvények értéke több mint kétharmaddal csökkent. A jelenlegi részvényárakat tekintve a csoport teljes piaci tőkeértéke 14 milliárd euró körül van, de a vállalatirányítók szerint ez nem reális. A cégvezetés egyébként a 700 milliárd dolláros amerikai csomagterv elfogadásával kapcsolatos tengerentúli piaci bizonytalanságokat okolta a Fortis-részvények zuhanásáért. Hétfőn a papírok már enyhén emelkedtek.

Pénteken Filip Dierckx személyében új vezérigazgatót neveztek ki a bank élére.

A pénzintézet magánvásárlókat is keresett, de érdemi ajánlattal eddig senki nem jelentkezett. A belga kormány már korábban jelezte, hogy a befektetőknek nem kell nyugtalankodniuk, nem veszítik el pénzüket. A bank klienseinek körében eddig nem alakult ki pánik, a fiókokat nem rohamozták meg. Magyarországon a Fortis önálló fiókkal rendelkezik, és lízingcégeket is felvásárolt.

EKB: szükség van az állami beavatkozásra

Védelmébe vette az Európai Központi Bank egyik vezetője azt, hogy közpénzeket vetnek be a nyugati kormányok a pénzügyi válság által érintett bankok megmentésére. Az ilyen mentőakciók "kevesebbe kerülnek, mintha hagynák a bankokat összeomlani"- közölte Marko Kranjec, az EKB kormányzótanácsának tagja. Kranjec egy rigai pénzügyi konferencián fejtette ki hétfőn, hogy a pénzügyi szektort lépésenként, szervezett módon kell mentesíteni a mérlegeket terhelő kockázatoktól. "Amennyiben a mentőakciók egyidejűleg történnek, a pénzügyi rendszer összeomolhat " - vélekedett Kranjec, aki egyben a szlovén jegybanknak is az elnöke.

Kranjec megjegyzése követi a belga, a holland, és a luxembourgi kormánynak a megállapodását arról, hogy 11,2 milliárd eurót mozgósítanak a Fortis pénzügyi csoport megmentésére. Nagy-Britanniában a kormány a Bradford & Bingley jelzálogpiaci hitelező érdekében vet be állami pénzeket. A német állami is szerepet vállalt egy több milliárd eurós mentőakció keretében a Hypo Real Estate megmentésében. Krajnec szerint a pénzügyi válság folytatódni fog még bizonyos ideig, de, hogy mennyi ideig, annak jóslásába nem bocsátkozott. Hangsúlyozta viszont, hogy piaci és szabályozási eszközöket egyaránt be kell vetni a válság enyhítésére