Szabadabbak vagyunk a franciáknál

A Századvég Politikai Elemzések Központja a kanadai Fraser Institute által vezetett Economic Freedom Network magyar tagjaként kiadta az intézet Economic Freedom of the World című jelentését Magyarországon. A legújabb (sorrendben hetedik) jelentés 2001-re vonatkozik és 123 nemzetet rangsorol a gazdasági szabadság fokát becslő index alapján. (Az intézet a jegybankok adatai, nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentései, illetve saját vizsgálatai és interjúsorozatai alapján állítja össze beszámolóit, ezért azok gyakran két-három évvel a tárgyév után jelennek meg.)

52.-ről 35.-re

Magyarország 2001-ben a gazdasági szabadság alakulásában a jelentés alapján rendkívül komoly előrelépést mutatott 2000-hez képest: az ország az 52. helyről a rangsor legfelső harmadát elérve a 35. helyre ugrott előre. A 2000-es 6,6 indexponthoz képest az ország 2001-ben 7,0 pontot kapott. Ezzel a pontszámmal a magyar gazdaság olyan országokat előzött meg, mint Franciaország, Görögország, vagy Thaiföld.

Elöl Kelet-Európában

A magyar gazdaság 2001-es eredményével a kelet-közép-európai volt szocialista országok és az első körös EU-csatlakozó államok közül Észtország kivételével - amely 7,5 ponttal a rendkívül előkelő 16. helyet szerezte meg - mindenkit megelőz a gazdasági szabadság rangsorában. Az EU-csatlakozók közül a 2001-es adatok alapján Csehország a 39., Lettország az 51., Málta a 60., Litvánia és Ciprus holtversenyben a 69., Szlovénia a 73., Lengyelország és Szlovákia holtversenyben a 77. helyen áll.

Három tízpontos

Az idősoros adatok szerint a pozitív eredmény alapvetően a belföldi fizetőeszköz stabilizálásával, valamint a külföldre irányuló tőketranzakciók liberalizálásával függ össze, emellett az indexet alkotó változók az állami transzferek és szubvenciók terén is javulásról adnak számot. Magyarország az elérhető maximális 10 indexpontot 2001-ben három területen, a külföldi fizetőeszköz birtoklásának szabadsága, a szerzői jogok és intellektuális tulajdon védelme, illetve a negatív reálkamatok elkerülésének terén szerezte meg. A maximális pontot elérő területek közé a külföldi fizetőeszközök birtoklásának szabadsága került be újonnan a 2000-es állapothoz képest.

Hong Kong legelöl

Továbbra is Hong Kong vezeti az országok gazdasági szabadság szerinti rangsorát, 8,6 indexponttal. Hong Kong-ot szorosan követi Szingapúr 8,5 ponttal, majd az Egyesült Államok következik 8,3 ponttal, a negyedik és az ötödik helyen pedig Új-Zéland és az Egyesült Királyság áll, mindkettő 8,2 ponttal. A tíz vezető ország csoportjába tartozik továbbá Kanada, Svájc, Írország, Ausztrália és Hollandia. Néhány további nagy gazdaság helye a rangsorban: Németország a 20., Japán a 26., Olaszország a 35., Franciaország a 44., Mexikó a 69., India a 73., Brazília a 82., Kína a 100., Oroszország pedig a 112. helyen áll.

Szabadság és jövedelem

A gazdasági szabadság az elemzések szerint továbbra is erős korrelációt mutat az egy főre jutó jövedelemmel, a gazdasági fejlettséggel és a lakosság várható élettartamával. A gazdasági szabadság növekedése az adatok szerint nem vezet a gazdasági egyenlőtlenség növekedéséhez. A gazdasági szabadság rangsorában az ötödik kvintilishez (legalsó ötödhöz) tartozó országok keresőinek legszegényebb 10 százaléka saját országában az összes jövedelem 2,27 százalékát, a negyedik kvintilisben a teljes jövedelem 2,26 százalékát, a harmadik kvintilisben 2,27 százalékát, a másodikban 2,83 százalékát, a legfelső ötödben pedig 2,68 százalékát kapja. Az egy főre jutó átlagos jövedelem a gazdasági szabadságfok szerinti rangsor legalsó ötödéhez tartozó nemzeteken belül a lakosok legszegényebb 10 százalékánál 873 amerikai dollár, szemben a gazdasági szabadság rangsor legfelső ötödébe tartozó országok 6.681 dolláros átlagos jövedelmével.

A gazdasági szabadság szerinti rangsor első öt országában az egy főre eső GDP átlaga 22.922 dollár/év, szemben a rangsor legalsó öt országának 3.251 dollár/év átlagával. Az elmúlt egy évtized folyamán a legmagasabb szabadságfokú országokban a növekedés átlagosan a 2,3 százalék/év szintet érte el, míg a legkevésbé szabad gazdaságú országokban mindössze 0,6 százalék/év volt a gazdaság bővülésének mértéke.