Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Magyarországnak szerencséje volt

2007.10.25. 01:00
Magyarországnak szerencséje volt, hogy a Gyurcsány-csomag már működött, amikor az utóbbi hónapok globális likviditási válsága beütött, áll a Financial Times csütörtökön közölt éves Magyarország-mellékletében.

A londoni gazdasági napilap terjedelmes elemzése szerint a költségvetési konszolidáció így is későn jött, négy évvel azután, hogy a magyar gazdaság 2003-ban megkapta a piacról az első riasztást, és a jegybanknak 12 százalékra kellett emelnie alapkamatát a befektetők megnyugtatására.

Tekintettel Magyarország korábban is magas költségvetési és folyómérleg-hiányaira, a magyar gazdaság újabb külső sokknak lehetett volna kitéve a jelenlegi piaci felfordulás során a konszolidációs csomag nélkül, így azonban meglehetősen jól vészeli a vihart.

A legkeményebb program

Veres János pénzügyminiszter azt mondta a lapnak, hogy a fő hatás a hitelköltségek 20-40 bázispontos emelkedése és az óvatosabb belső hitelkihelyezések formájában jelentkezett.

A Financial Times csütörtöki melléklete szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő az EU történetének egyik legkeményebb költségvetési kiigazító programját léptette életbe, csak az idén több mint 3 százalékponttal csökkentve az államháztartási hiányt.

Barcza György, a K&H Bank főközgazdásza a lapnak azt mondta: "hatalmas költségvetési sokkról" van szó, hiszen Európában már 1 százalékos (GDP-arányos) kiigazítást is nagynak tartanak.

Közgazdászok szerint azonban Gyurcsánynak nem volt sok választása, miután az egymást követő kormányok jelentős költségvetési hiányai tavaly a GDP-érték 9,2 százalékára duzzadtak, amely a legmagasabb volt az Európai Unióban.

Nyugdíjak és fizetések

A kormányok újból és újból emelték a nyugdíjakat és a közszférabeli fizetéseket, ami a termelésnövekménynél sokkal nagyobb ütemű háztartási jövedelemnövekedést eredményezett. A 2006-tal zárult hét évben 43 százalékkal nőttek a reálkeresetek, áll a Financial Times csütörtöki elemzésében.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató igazgatója a lapnak úgy fogalmazott, hogy "mi magyarok túl sokat fizettünk magunknak az elmúlt években ... most pedig ennek az árát fizetjük".

A Financial Times szerint a kihívások közé tartozik az állam gazdasági szerepének csökkentése. Magyarország a többi közép-európai országnál gyorsabban privatizálta az állami vállalati szektort, de a GDP-érték 48 százalékát elérő közkiadások aránya továbbra is "hatalmas".

A következő nagy probléma az alacsony foglalkoztatottság: a 6,4 millió munkaképes korú lakos közül mindössze 3,6 millió dolgozik. Mindemellett Magyarország súlyos szakképzettségi hiányokkal is küszködik: a Financial Times szerint a magyar lakosság felének semmiféle képesítése nincs; ez különösen a 45 év felettiekre vonatkozik.

Termelékenyek és kevésbé azok

Az elemzés szerint a magyar gazdaságot a termelékeny, külföldi vállalatok által dominált, exportorientált vállalatok és a "sokkal kevésbé termelékeny" hazai cégek osztják két részre.

Az elemzés szerint a bérek emelkedésével Magyarországról is több állás vándorolhat még keletebbre, alacsonyabb bérű országokba, különös tekintettel arra, hogy az exportőrök az erős forintra is panaszkodnak. Kóka János gazdasági miniszter szerint azonban Magyarország nem az alacsony bérű munkahelyekért akar versenybe szállni, hanem több, magas bérű munkahelyet akar vonzani, például a kutatás-fejlesztési szektorban.

A Financial Times ugyanakkor megjegyzi: lehet, hogy ez jó a budapestieknek, akiknek megvan az ilyen állások betöltéséhez szükséges szakképzettségük, de azzal a kockázattal jár, hogy a kisebb városokban, illetve a falvakban élő magyarok sokasága hátramarad.

Az elemzésnek a lakossági hitelpiacról szóló részében az áll, hogy a magyarok a magasabb adókra és a komor gazdasági kilátásokra nem a nadrágszíj meghúzásával, hanem még nagyobb hiteligénnyel reagáltak.

Kockázati tényező

A deviza alapú lakáshitelezés különösen látványosan, 47 százalékkal emelkedett az első félévben. Jóllehet ezt sokan kockázati tényezőnek tekintik, Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint azonban "racionális döntés" a magyar fogyasztók részéről a devizahitelek felvétele. Ha ugyanis a forint tartósan és jelentősen leértékelődne, az kamatemelésre kényszerítené a jegybankot az infláció megelőzése végett. Ez sokkal keményebben sújtaná azokat, akik forinthiteleket vettek fel, mint azokat, akik devizában adósodtak el, idézte Urbán Lászlót a csütörtöki Financial Times.

Az elemzés szerint a magyar bankrendszert nem érinti közvetlenül az amerikai nem elsőrendű - subprime - jelzálogadósi körből kiindult válság. Barcza György azt mondta a lapnak: a kockázatterítő adósságpiaci termékek nem népszerűek Magyarországon, és az egész magyar bankrendszer kitettsége sem éri el az egymilliárd forintot e piaci szegmensben.

Félúton találkoztak

Az egészségbiztosítási tervekről szóló részben Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azt mondta a lapnak: az MSZP és az SZDSZ elképzelései "félúton találkoztak".

A részletek azonban még kidolgozásra várnak, és ezek ismerete nélkül a biztosítók vonakodnak a kötelezettség-vállalástól, áll a cikkben. Az AXA által működtetett magán egészségbiztosítói részleg vezetője azt mondta a Financial Timesnak: pártközi konszenzus nélkül még azt sem tudni, hogy a több-biztosítós modell túléli-e a következő választásokat.

Váradi Péter szerint a biztosítók kereskedelmi kockázatokat tudnak vállalni, de azt nem, hogy befektetéseiket "egyetlen tollvonással tönkretegyék, valamilyen garanciára szükségünk van".