Nincs Gazprom-E.On megállapodás

Az orosz állami ellenőrzésű Gazprom a tomszki orosz-német csúcs alatt sem jutott megegyezésre a német E.ON-nal a tervezett, Magyarországot is érintő részvénycseréről. Csak másik német partnerével, a BASF Wintershallal írt alá megállapodást, amelynek révén növeli európai jelenlétét, cserébe részt engedve partnerének egy nyugat-szibériai gázmező kiaknázásában.

A csúcs csütörtöki zárónapján, amely üzleti fórummal indult, Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki, hogy Oroszország ugyanolyan megbízható energiapartner marad, amilyen az elmúlt negyven évben volt. Vendéglátója, Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki már szerda este biztosította őt minden hosszú távú szállítási szerződés betartásáról, megismételte: Oroszország szavatolja energiaszállításait Németországba és számos más országba.

A Gazprom beenged, ha beengedik

Putyin közvetlenül a csúcs előtt panaszkodott az orosz energiacégek európai piacra jutásának korlátozása miatt, és arra célzott, hogy azok távlatilag az ázsiai-csendes-óceáni térségre orientálódhatnak. A Gazprom az elmúlt napokban sokkal élesebben fogalmazta meg ezeket a kilátásokat, ami a német kormányt is bosszantotta, alátámasztva azokat a nézeteket, hogy Oroszország, amely "energia-nagyhatalomként" tekint önmagára, politikai befolyásának visszaszerzésére igyekszik bevetni energiahordozóit.

Putyin azzal érvelt a Gazpromnak az európai végfogyasztók kiszolgálásába való bekapcsolódása mellett, hogy az orosz és európai cégek tulajdoni összefonódása is garantálhatná az energiabiztonságot. Így a Gazprom beengedi partnereit kitermelésébe, míg az európaiak beengednék őt a belpiaci szállításba, feldolgozásba, értékesítésbe.

Közben Alekszandr Medvegyev, a Gazprom cégvezetési alelnöke csütörtökön közölte, hogy újabb három hónapos halasztást szenved a Gazprom és az E.ON tervezett megállapodása, amely a Putyin által szorgalmazott részvénycsere példája lehetne. A tervek szerint a német energiakonszern kelet-európai értékesítő üzletrészeket adna át, cserébe betársulhatna a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező kiaknázásába. A Gazprom azonban állítólag 50 százalék mínusz egy részvényt igényelt a magyar Földgázellátóból és a Földgáztárolóból, melyeket az E.ON nemrég vett meg a Moltól. Ám a német partnercég - orosz lapértesülés szerint - csak 40 százalékot lenne hajlandó átengedni belőlük.

A főcsőhálózatot lefektették

Aláírták viszont Tomszkban az orosz monopólium és a Balti-tengeri gázvezeték építésére vele társult másik német cég, a BASF Wintershall új megállapodását. Az Alekszej Miller, a Gazprom és Jürgen Hambrecht, a BASF vezére által, Putyin és Merkel jelenlétében aláírt dokumentum szerint a német konszern egy részvény híján 25 százaléknyi szavazati jogú részvényt és 10 százaléknyi egyéb részvényt kap a Juzsno-Russzkoje kiaknázására létrehozott Szevernyeftyegazpromból.

Ennek fejében a Gazprom egy részvény híján 50 százalékra növelheti jelenlegi 35 százalékos részesedését Wintershallal közös szállítócégükben, a Wingasban, amely már egész főcsőhálózatot fektetett le, és egy nagy gáztárolót is üzemeltet Németországban. Emellett Wingas Europa néven új vegyes vállalatot hoznak létre fele-fele alapon gáz forgalmazására Németországon kívüli európai országokban. Végül a Gazprom részesedést kap a Wintershall csoport egyik olyan vállalatában, amely gázkutató vagy kitermelő tevékenységet folytat, feltehetően Észak-Afrikában.

Mindenesetre Medvegyev rámutatott, hogy ha az alku az E.ON-nal is létrejön, akkor a hármas partnerség úgy módosulhat, hogy az E.ON is 25 százaléknyi szavazati jogú részvényt kapjon az (észak-európai vezetéket gázzal megtölteni hivatott) Szevernyeftyegazpromból, akárcsak a BASF Wintershall.