Ma dönt Brüsszel a génmódosított növényekről

Magyarország az úgynevezett védzáradékkal, a genetikailag módosított (GM) növények ideiglenes felhasználási és forgalmazási tilalmával 2005 óta "védi" a hagyományos magyar mezőgazdasági piacot. A kormány álláspontja szerint erre a védelemre addig van szükség, amíg be nem bizonyosodik, hogy a GM növények nem jelentenek veszélyt a környezetre.

Az EU illetékes bizottsága várhatóan ma dönt a magyar védzáradékról. Amennyiben kétharmados többséggel azt elutasítja, akkor a védzáradékot húsz napon belül meg kell szüntetni. Ez viszont szabályozás nélküli állapotot eredményezhet, azaz 2007 májusától ellenőrizetlenül lehetne termelni Magyarországon a GM kukoricát, amelyet pedig piaci előnyei miatt számos nagyobb gazdaság is minél hamarabb szívesen vetne már a földbe itt is - tudta meg a NAPI Gazdaság.

Méghozzá nemcsak az uniós fajtajegyzékben szereplő moly ellen kifejlesztett változatot, inkább a - még Brüsszel által sem jóváhagyott - kukoricabogár elleni kukoricát vetnék, az utóbbi években elszaporodott rovar ugyanis a gazdálkodók panaszai szerint a termés 40-50 százalékát károsítja, miközben a vegyszeres védekezés meglehetősen költséges (30-40 ezer forint hektáronként) és nem eléggé célravezető.

A termesztési szabályozatlanság elkerülése érdekében a magyar kormány módosítani kívánja a géntechnológiai törvényt, amelyet az EU-csatlakozás kapcsán az újak közül elsőként alkotott meg 1998-ban. Hatályba lépése óta csak kísérleti vagy kutatási célra termelhető GM növényfajta, szigorú biztonsági feltételek mellett, kis területen.

A törvény módosításával a kormány - a kockázatok elkerülése érdekében - rigorózus szabályozást vezetne be: a GM és a hagyományos növények együttes termesztését szabályozó úgynevezett koegzisztencia-törvény a legszigorúbb lenne Európában. Egyebek mellett a GM növény termesztéséhez legalább 400 méteres "védőzóna" kellene, valamint meg kellene szerezni az érintett területek összes tulajdonosának hozzájárulását. Míg a nagy védőzóna főként a nadrágszíj-parcellákon tenné lehetetlenné a termesztést, a tulajdonosok hozzájárulási kötelezettsége a nagyüzemek kedvét veheti el.

A koegzisztencia-törvény tervezetének korábbi verzióját - amelyben 800 méteres védőzóna volt javasolt - az Európai Bizottság átdolgozásra visszaadta Magyarországnak. Ha Brüsszel a mostani törvénytervezetet még szeptemberben jóváhagyja, az új szabályozás már októberben az országgyűlés elé kerülhet.